Itt van a medvehagyma szezonja, én viszont eddig rendre lemaradtam róla, így most céltudatosan figyeltem, kerestem, aztán ahogy belebotlottam, a vásárlást követően már egyből tudtam, hogy ebből bizony krémleves fog készülni, főleg hogy pár nappal korábban belefutottam egy szimpatikus kis receptbe is egy újságban.

Azt már itt a legelején leszögezhetem, hogy az eddigi krémleveseim közül ez volt a lehető legegyszerűbb, illetve ez készült el a leghamarabb. A start előtt vékonyan felkarikáztam egy nagy szál póréhagymát és igyekeztem minél kisebbre felvágni az egy csokornyi medvehagymámat is. 1tk margarint felolvasztottam, majd a lábasba borítottam a póréhagymát, kicsit meglocsoltam napraforgó olajjal és sóztam, borsoztam. Jó alaposan összekevertem, majd ilyen 2 perc után, amikor már összeesett egy kicsit az egész, jöhetett a medvehagyma is. Újabb két percnyi kevergetés következett, majd egy közepes méretű felkockázott krumpli került a lábasba, felöntöttem kb. 7dl vízzel, a forrást követően pedig beledobtam egy marhahúsleves kockát is és ismét borsoztam a levest. Fedő alatt addig rotyogtattam az egészet, amíg a krumpli puhára főtt. Ekkor félrehúztam a lábast, kicsit hagytam hűlni, majd jó alaposan végigturmixoltam botmixerrel. Az eredmény egy kicsit spenótra emlékeztetett egyébként engem első ránézésre. Reszeltem bele egy fél szerecsendiót, felöntöttem 2dl tejszínnel (20%) és rottyantottam rajta egyet. Ennyi! Biztos ami biztos, én még reszeltem a tányéromba kiszedett levesre egy kis füstölt sajtot is. Finom kis leveske lett, az már egyszer biztos, bár főleg az én ízvilágomhoz képest kissé naturalistább ízvilágú leves született, amit azért persze a bors és a szerecsendió, no meg a füstölt sajt dobott fel igazán. (4 adag)