A kissé felemás érzésekkel zárt Torkos Csütörtök után újult erővel néztem a DiningCity Országos Étterem Hét elé, a listát böngészve pedig muszáj volt rögtön két helyre is asztalt foglalnom, haha. A dolog lényege, hogy egy három fogásos ebéd vagy vacsora egységesen 3300 Ft-ba kerül az akcióban résztvevő éttermekben. Ráadásul külön ki van emelve, hogy ebben már a 10%-os szervizdíj is benne foglaltatik. Na, micsoda szimpatikus kezdés! :) Elsőként a VI. kerületben található Chagall Café és Étterem került tesztelésre.

A belépés után örömömre szolgált, hogy a személyzet mellőzte a sok esetben kissé erőltetett kényszeres magázódást, így rögtön oldottabb hangulatban indult az egész. Az itallapot szemrevételezve a barna Budweiseren akadt meg a szemem, mivel nagy rajongója vagyok a dark söröknek, így gyorsan be is kértem egyet. Remek választás volt, rendkívül finom kis itóka volt, bár az igazat megvallva én nem nagyon emlékszek olyan barna sörre, amire azt mondtam volna valaha is, hogy szar. :) Előételnek a pirosra sült libamáj szeleteket kértem feketeribizli lekvárral, ropogósra sült molnárkával. Nagyon jól nézett ki a tál, és az ízre sem volt panasz, a máj abszolút felsőkategóriás volt, a lekvárral és a kenyérkével pedig a látszat ellenére egy igen laktató kis kezdésnek bizonyult.

A főételként érkező Sertés szűzérmék sült kacsamájjal, rozmaringos, baconos burgonyával, paprikás szósszal már nem okozott akkora katarzist, bár különösebben gond sem volt vele. A máj itt is csillagos ötös volt, a szósz se volt rossz, a szűzérmék viszont annyira nem ejtettek rabul.

A csokoládéval töltött túrógombóc epervelővel mesés befejezése volt az ebédnek, elképesztően finom egyveleget alkotott az ízek keveredése. Egyedül az okozott némi gondot, hogy mindezt kanállal kicsit bajos volt egy lapos tányérról felszedni, de némi kézi segítséggel megoldottam. Egyébként a hely maga szimpi volt, bár nem találtam benne semmi olyan csáberőt, ami miatt esetlegesen visszatérnék valamikor a jövőben. Ráadásul a kiülős része pont egy csatorna/vízelvezető felett/mellett volt, így valami elképesztő pöceszag keringett az asztalok körül. Ezt, és a kissé hosszú várakozási időt leszámítva a fogások között igazán pozitív élménnyel gazdagodtam a Chagallban!