Gasztro Túra - Saját készítésű ételek, illetve különböző élmények, tapasztalatok a hazai és külföldi ízek világából!

Egy jó kis lasagne, amivel lehetetlen mellélőni

Egyik régi nagy kedvencem, a tészták királya

2018. szeptember 11. - Csabi Konyhája

Mivel nagy tésztarajongó vagyok, így aztán nem véletlen, hogy a lasagne is a legnagyobb kedvenceim közé tartozik, amit végülis úgy is lehetne definiálni, hogy egy brutális rakottas tésztacsoda. Ha jobban belegondol az ember, elkészítése nem kifejezetten bonyolult, ennek ellenére, vagy talán pont ezért nem túl sok helyen tudják igazán jól elkészíteni. Persze az is lehet, hogy eddig én keresgéltem rossz helyen, és nyilván az én receptem láttán is lesz, aki elborzad, haha, ugyanakkor ez is egy olyan étel, amit azért bizonyos kereteken belül szerintem elég bátran lehet variálni. Én most egy szolidabb verzió elkészítését tűztem ki célul.

dsc05658.JPG

Már gyerekkoromban nagy rajongó lettem, de aztán sokáig csak ilyen folyós és/vagy fura ízű rémségekkel volt dolgom. Én magam még kis kukta koromban próbálkoztam egyszer és eddig utoljára az elkészítésével, de akkor még annyira kezdő voltam, hogy például a besamelt simán kihagytam a rétegzésnél haha, aztán kicsit csodálkoztam is a végeredményen, de egy életre megtanultam a leckét! Jelen esetben a húsos alap elkészítésével kezdtem, amit már a rendszeres olvasók unalomig ismerhetnek. Egy jó nagy fej (33dkg) apróra kockázott lilahagyma dinsztelésével indítottam, ami alá egy jó nagy kanál sült sertészsírt tettem. Sóztam, borsoztam és 10 perc elteltével 1 púpos teáskanálnyi őrölt édespaprikával is megszórtam, jó alaposan elkevertem, majd 20dkg nagy lyukú reszelőn lereszelt sárgarépát is a lábasba küldtem 3 nagyobb darab reszelt fokhagyma társaságában. Körülbelül 5 percnyi kevergetés következett, végül jöhetett az 1kg darált sertéshús. Ez szerintem abszolút ízlés kérdése, de én semmi kivetnivalót nem találtam a sertéshús használatában. Fehéredésig pirítottam, kavargattam, majd jöhetett 2 konzerv hámozott paradicsom. Én most ilyen spéci fűszeres, bazsalikomos ügyet használtam, de lehet simával is dolgozni persze. Ekkor újra sóztam és borsoztam, 1-1tk kakukkfűvel, rozmaringgal és bazsalikommal is megszórtam, valamint egy negyed szerecsendiót is az alapomra reszeltem. Negyed óra rotyogtatást követően késznek ítéltetett a mű, még egyszer sóztam, borsoztam és kapott egy újabb bazsalikomos szórást is.

dsc05649.JPG

dsc05651.JPG

Egy másik lábasban elkészítjük a besamel mártást, amire nyilván többféle opció is létezik, én a következő eljárást teljesen megfelelőnek találtam. Olvasszunk fel 6dkg vajat majd szórjunk rá 3 evőkanál lisztet, jó alaposan kavarjuk el majd még pár percig kavargassuk, de vigyázva, nehogy odaégjen. Ekkor szép óvatosan adagolva jöhet 6dl tej, alaposan, csomómentesre kavargatva közben. Közben/a végén sózzuk, borsozzuk és egy negyed szerecsendiót is reszeljünk még rá. Kész!

dsc05652.JPG

Jöhet a rétegzés! Egy kiolajozott/kivajazott tepsibe először egy réteg ragut fektessünk le, ezen egy picit először meglepődtem, de jobban belegondolva elég logikus lépésnek tűnik a tészta végett. Szóval a ragu után jön egy réteg tészta, amit alaposan megkenünk a besamel mártással, jöhet megint a ragu, reszelt sajt, majd így folytatódik tovább a rétegzés, amíg el nem fogynak az alapanyagok. A legfelső tésztalap rétegre már csak besamel mártás és reszelt sajt kerül. Nálunk 60dkg trappista sajt simán elment erre a műveletre, és kb. másfél doboz tésztalap ment el. Előmelegített sütőbe toljuk és fél fokozaton 45 perc alatt szép pirosra sül a teteje. Érdemes ezután kb. 20 percet pihentetni még a lasagnet és csak ezután felvágni.

dsc05653.JPG

Mit is mondhatnék, igazából pontosan olyan lett, amilyet szerettem volna. A tészta kiválóan megpuhult, a ragu finom és hangsúlyos, miközben a sajt is hiba nélkül teszi a dolgát. Én 6 kockára vágtam és hát bizony egy ilyen kocka elég komolyan eltelíti az embert, kicsit kihűlve langymelegen talán a legfinomabb! (6 adag)

dsc05660.JPG

dsc05657.JPG

Gluténmentes tésztalapokat, kukoricalisztet és laktózmentes tejet, sajtot és vajat használva egy igazán mesés GM és LM lasagne a végeredmény, amiről ugyanakkor ízre és kinézetre se megmondható a különbség :)

A bejegyzés trackback címe:

https://csabikonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr4614233993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2018.09.11. 21:11:39

A lasagne tipikusan olyan étel, amit a magyar éttermek nem tudnak elkészíteni, tisztelet az egy-két kivételnek. Számomra nagy élmény volt, amikor egy bolognai étteremben ettem előételnek egy lasagne-tálat, amin háromféle lasagne volt, egy tökéletesen elkészített hagyományos bolognai, egy finom római (spenótos zöld) és egy szószosabb verzió.

Próbáld ki trappista helyett parmezán sajttal, drágább, de az intenzív íz miatt kevesebb is elég és sokkal finomabb.

Csabi Konyhája · http://csabikonyhaja.blog.hu 2018.09.13. 09:20:22

@Étteremkritikus: igen-igen, tudom, hogy sajt fronton ellazáztam a dolgot, de mindenképp kipróbálom majd legközelebb parmezánnal is, köszi!