Pár éve eléggé rákattantam a leveles tésztára és egymás után csináltam a brutális fogásokat. Sütöttem spárgás, sütőtökös vagy épp kolbászos pitét is ezzel a tésztafajtával, de a legnagyobb sztár egyértelműen a Wellington Burger lett kicsit több, mint másfél évvel ezelőtt, de egy elég bitang sütőben sült hot dog alternatíva is igen emlékezetesre sikeredett. Gondoltam itt az ideje újra foglalkozni ezzel a műfajjal és most az egyszerűséget szem előtt tartva, két különböző összeállítást is készítettem, rajongásom pedig újra szárnyakat kapott, úgyhogy egész biztosan fogok még alkotni ebben a műfajban.
Most először vettem sima hűtős, tehát nem fagyasztott leveles tésztát, ráadásul ebben a 275g kiszerelésben külön jó volt, hogy már lényegében semmit nem kellett vele csinálnom, csak egy előzetesen belisztezett felületre kiterítettem. Pont optimális vastagságúnak, illetve vékonynak ítéltem meg, úgyhogy rögtön meg is kentem 3 evőkanál majonézzel, majd az egyik felén eloszlattam 10dkg reszelt, füstölt edami sajtot. Mivel most csináltam először ezt a receptet, így nem mertem többet, de így utólag már mondom, egész nyugodtan lehet több, akár dupla adag sajttal is dolgozni. A sajton eloszlattam szintén 10dkg füstölt-főtt sonkát, ami még nekem ilyen húsvéti maradék volt. Ezután szépen ráhajtottam a tészta üresen hagyott részét és előbb ujjal megnyomkodtam, majd villával is lezártam a széleket. Egy felvert tojással jó alaposan bekentem ezt a szép nagy batyut és 200 fokra előmelegített sütőbe toltam 20 percre, ami idő alatt gyönyörű szép aranysárgára megpirult.
Négyfelé vágtam egy pizzaszeletelővel és ilyenkor már csak az a rendkívül nehéz feladat marad hátra, hogy valahogy megvárjuk, hogy kihűljön egy kicsit. Óriási meglepetés nem ért, hiszen valahol borítékolható volt a siker, de még én magam is meglepődtem kissé, hogy milyen egyszerűen micsoda kiválóság született megint. Szerintem két szelettel elég jól is lehet lakni egyébként.
Másodjára ugyanúgy kiterítettem a 275g leveles tésztát az előzetesen belisztezett konyhapultra, amit ezúttal 3 evőkanál paradicsompürével kentem meg és 1-1tk zsályával és kakukkfűvel is megszórtam mielőtt az egyik felére 10dkg reszelt, füstölt edami sajtot halmoztam, amire aztán 15dkg apróra kockázott jó kis házikolbászt pakoltam, szép egyenletesen elosztva. Az első verzióhoz képest most dupláztam a sajtmennyiséget, így a rétegzést egy újabb 10dkg-os reszelt sajttal fejeztem be. Ugyanúgy ráhajtottam a tészta másik felét, és a széleit is akkurátusan lezártam ujjal, majd villával nyomkodva. Nem maradhatott el a tojással kenés se, mielőtt a 200 fokos, előmelegített sütőbe toltam. Most kipróbáltam, hogy 5 perccel tovább, azaz 25 percig sütöm. A végeredmény ugyanúgy fantasztikus lett és hát igazából az ízélmény se okozott különösebben nagy meglepetést, hiszen mi rossz sülhet ki abból ha egy leveles tésztás batyuba kolbászt és rengeteg sajtot halmozunk? A dupla adag sajt határozottan jót tett egyébként az összképnek és hát tényleg a végtelenségig lehet variálni ezt az egyszerűen elkészíthető finomságot! Egyébként hidegen is megállja a helyét ez a különleges kis szendvics alternatíva, de nyilván frissen, melegen az igazi! (2x2 adag)