A februári nápolyi kalandozásom során azonnal beleszerettem a ricotta, a citrom, a bors és a bazsalikom mennyei nászába, amihez akkor egy fritta képében volt szerencsém és annyira megragadta a fantáziámat, hogy meg is fogadtam, előbb vagy utóbb el fogom készíteni a saját tésztaételemet ugyanezt az ízvilágot rekonstruálva.

Amíg forrt a tészta főzővize, addig egy evőkanálnyi olívaolajon egy kicsit lepirítottam az apró kockákra vágott mortadellát. (3 perc) Amúgy szerencsém volt, mert most pont nagyon le volt akciózva az eredeti olasz mortadella a LIDL-ben, amire rögtön le is csaptam. Egy erre alkalmas edényben jó alaposan összekevertem a ricottát az olívaolajjal, a citrom reszelt héjával és levével, jó gazdagon borsoztam (összesen 50x tekertem a tekerőn ehhez) és egy teáskanál sóval is meghintettem. A tésztát megfőztem al dente és a főzőléből egy merőkanálnyit félretettem. A tésztát először a mortadellával, majd a ricottás keverékkel is jó alaposan összekevertem, közben hozzáadtam a főzővizet is és végül a grana padano sajttal és a bazsalikomlevelekkel is jól összeforgattam.

Tálalásnál még tekertem rá némi tarkaborsot és néhány levél bazsalikommal díszítettem. Szerintem nagyon menő lett az ízvilág, a citrom nagyon jó játékosságot adott az egészhez, miközben a mortadella uralkodása nem tűr ellentmondást. A ricotta krémessége pedig felteszi a koronát erre az egyszerű de nagyszerű ételre. Pontosan így képzeltem el annak idején ezt a tésztaételt, amitől konkrétan egy kis Nápolyt varázsolhatunk a konyhánkba/tányérunkra.