Gasztro Túra - Saját készítésű ételek, illetve különböző élmények, tapasztalatok a hazai és külföldi ízek világából!

Csabi Konyhája

I. Erősevő Verseny @ W35 Rom

2014. március 24. - Csabi Konyhája

Kemény fába vágtam a fejszémet. Amikor meghirdetésre került a verseny, rögtön tudtam, hogy nekem erre jelentkeznem kell. Rövid gondolkodást követően meg is történt a dolog, ami után türelmetlenül vártam hogy elérkezzen a nagy nap. Korábban nem nagyon vettem részt ilyesmin, mindössze egy pizzaevő versenyen indultam még nagyon régen Békéscsabán, amit akkor sikeresen meg is nyertem. Alapból elég gyorsan szoktam enni, meg az erőset is nagyon szeretem, tehát minden adott volt egy jó hangulatú versengéshez, ahol még egy jó helyezés is benne volt a pakliban. Az első három részesült díjazásban és végül összesen 55 jelentkező vett részt az eseményen. A szabályok elé egyszerűek voltak: 10 perc alatt kell megenni a közel fél kilós burgert mindenféle segédeszköz (folyadék, törölközés) nélkül, majd utána még 5 percig ülve bírni kell a csípést.

Mivel sajnos előzetesen nem igazán halmoztak el információval az érkezéssel vagy a lebonyolítással kapcsolatban (se egy email, se semmi infó a facebook eseménynél) így találomra fél 12-kor sikerült megjelenni, majd kissé bosszúsan konstatáltam, hogy már rég megy a show, illetve a résztvevők felsorolása... Na mindegy, gyorsan én is regisztráltam, amiért cserébe kaptam egy cuki kis szütyőt amiben egy oklevél, egy törölköző, egy napszemüveg, egy energiaital került elhelyezésre, valamint mindenki kapott egy nagyon jópofa pólót is. Igazi szép kis szeretetcsomag ez! :) Bemutatásra került az erős cuccokért felelős stand is, ahol egyébként elég bőkezűen mérték a paprikapálinkát kóstoló gyanánt, és jómagam is lehúztam egyet kezdésként.
Nyolcasával kerültek lebonyolításra a versenyek és minden egyes versenyzőhöz egy külön bíró is tartozott, aki mérte az időt. Az első körben egy négy és fél perces rekord került felállításra, ami aztán nem sokkal később elég brutálisan felül lett múlva egy két és fél perces hőstettel! Na ez már igen, itt már azért kicsit én is elkezdtem izgulni, de valójában nem nagyon stresszeltem magam a technikán, egész egyszerűen elhatároztam, hogy valahogy agyatlanul le kell tolni az egészet, nem kell túlzásba vinni a rágást se, és akkor van esély. Aztán a későbbiekben egy fiatalember új csúcsot állított be egy 2.18-as idővel, illetve született egy 3.40 körüli eredmény is. Közben Rákóczi Feri igyekezte minél érdekesebben, viccesebben levezényelni a versenyeket, kitölteni a holtidőket, de egy picit szerintem a szervezők is meglepődhettek azon, hogy mennyire elhúzódott az egész, hiszen mire én az utolsó előtti körben sorra kerültem, addigra volt már vagy fél három is. Nem sokat lacafacáztam, nekiestem a burgernek és szép nagy harapásokkal igyekeztem minél gyorsabban legyűrni azt. Nem mondom, tényleg elég alaposan odapakolták az erős cuccokat, amiből nekem leginkább a habanero ízvilága dominált, amit egyébként nagyon szeretek, de valahol féltávnál történt egy kis megtorpanás, már nem ment a kezdeti lendülettel a kevés rágással történő nyelés, illetve a hús is elég méretes, ráadásul igen meleg is volt. Azért így is legyűrtem egy elég jónak mondható 3:33 idő alatt a szörnyeteget és az 5 percet is becsülettel leültem. Persze a taknyom-nyálam egybefolyt a végére, de az orrfújást végül az utolsó pillanatban engedélyezték a versenyen, így ezt ki is használtam az öt perc alatt. Az én körömből másodikként állhattam fel és mivel az utolsó fordulóban egy egészen elképesztő 2:04 idővel került ki a győztes, így ha jól számoltam, az én teljesítményem az ötödik helyre volt összességében elegendő. Gratulálok a nyerteseknek, és persze minden résztvevőnek! Persze voltak, akik nem tudták végül időn belül teljesíteni, vagy néhány harapás után feladták, de hát be kell vallani, ez tényleg nem volt gyerekjáték...
A verseny után még jó darabig lángolt a szám, de volt egy külön kis helység ahol tejjel, joghurttal, illetve mézzel könnyíthettek fájdalmaikon a versenyzők. Le is döntöttem gyorsan három pohár tejet, illetve jégkockákkal hűtöttem lángoló ajkaimat, haha. Ezeknek a fájdalomcsillapító szereknek a bekészítése is egy igen nemes gesztus volt a szervezők részéről, akik előtt egyébként le a kalappal, hiszen tényleg jól összehozták ezt az eseményt. Összességében tehát ugyan nem sikerült dobogós helyezést elérnem, de azért komoly csalódásra így sincs okom, hiszen lényegében teljesen kezdő versenyzőként ez még így is egy jónak mondható eredmény, illetve az élmény azért így is nagy volt. Legközelebb pedig már én is rutinosabban fogok rajthoz állni...

A bejegyzés trackback címe:

https://csabikonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr418577284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása