Ezt a receptet már nagyon régen kinéztem magamnak az Illatok a Konyhámból oldalán, amit egyébként egy nagyon kedves középiskolás volt osztálytársam csinál és annak idején nem kevés inspirációt adott a saját oldalam elindításához is. :) Szóval ez a kaja egy baromi egyszerű fogás, de ismét nagy hangsúly van az alapanyagok, jelen esetben a jó kis hazai házikolbász minőségén.

Ugyan az eredeti receptben nem szerepelt, én azért úgy gondoltam, hogy egy kis hagymából nem lehet baj, így szokásos módon egy apróra kockázott vöröshagyma dinsztelésével indítottam a műveletet egy evőkanálnyi sült sertészsíron, amit 1 tk. ételízesítővel és nem kevés frissen őrölt borssal fűszereztem. A végén hozzádobtam két gerezd lereszelt fokhagymát is, majd egy kicsit pihentettem az ügyet, amíg feltettem egy lábos vizet forrni. 500g bavette tésztát használtam, amit a vízbe helyezés előtt félbetörtem, hogy ne legyen túlzottan, kezelhetetlenül hosszú. Míg főtt a tészta, addig megcsináltam a mártást, amihez 6 púpos evőkanál tejfölt és 6 púpos evőkanál ketchupot kevertem össze a hagymával, ételízsítővel, borssal és bazsalikommal fűszerezve, majd az 1 szálnyi felkockázott vékonykolbásszal együtt jól összekevertem. Miután elkészült a tészta, azzal is jó alaposan összeforgattam, majd egy kivajazott kis tepsibe öntöttem az egészet és megszórtam 30dkg reszelt trappista sajttal. 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt szép pirosra sütöttem, 10 percet pihentettem, hogy könnyebben menjen a szeletelés.

Egészen bámulatos ízvilág kerekedett ki az összetevőkből, amiben értelemszerűen a legnagyobb szerepet az igazi házi, csípős kolbász vállalt, de a szósz is egészen félelmetesen harmonizált a kolbásszal. A tészta teteje csábítóan ropogósra sült, míg a belseje jó puha, kolbászzsírban tocsogó lett. Igazi mennyei manna! Arról nem is beszélve, hogy a tepsiben maradt zsírt milyen gyermeki lelkesedéssel töröltem ki kenyérrel... Nincs mit szépíteni, egy újabb felejthetetlen remekmű született! :)