A Don Pepe november havi extra burgere a ludas helyett Kacsás Matyi Burger első ránézésre és olvasatra is sikerre volt ítélve, így aztán egyértelmű, hogy a havi ajánlatok közül erre mentem rá elsőként. A helyszín ezúttal is a már lényegében törzshelynek számító békásmegyeri egység volt.
Nem kis meglepetésemre egy igazi pokoli torony érkezett az asztalomhoz! Első ránézésre kicsit nehezen tudtam eldönteni, hogy örüljek-e vagy sem, hiszen egyrészt elég döbbenetes látványt okozott a burger torony, másrészt pedig azért ezúttal a promó fotó sokkal ütősebbre sikeredett, mint a valóság. (Pedig az utóbbi időben pont a fordítottja történt általában.) Igazából ezen gyorsan túl is tettem volna még magam, ha nem szembesülök azzal a ténnyel, hogy a zsemle olyan szinten száraz és túlpirított, hogy közel ehetetlen keménységű volt. Ezt már csak azért is sajnáltam, mert az utóbbi időben mindig nagyon elégedett voltam a zsemlével, ami ezúttal ráadásul mintha kisebb is lett volna egy picit. A kalap leemelésekor ellentmondást nem tűrően terpeszkedett a húspogácsán a rengeteg kacsamáj és igencsak bőkezűen lett adagolva a rendkívül guszta majonézes céklaszósz.
Kissé nehézkesen ugyan, de félbevágtam a burgert és elemenként fogyasztottam el az első felét. A zsemlét már ugye korábban kielemeztem és sajnos a máj és a húspogácsa is túlontúl szárazra lett sütve. A Don Pepe burgerei sosem a medium húspogácsákról voltak híresek, de az utóbbi időben én magam is lelkesen újságoltam minden egyes írásomban, hogy kezdenek szaftosodni a húspogik, ez esetben viszont kíméletlenül totálra lett sütve szegény husi. Első olvasatra lehet hülyén hangzik a panasz, de például májból szerintem fele ennyi is elég lett volna, mert ez így ebben a formában túl sok volt, már-már fojtogatott a burger. hiszen a máj nem az a szájban elolvadós fajta volt. A kevesebb több elv ez esetben jobban állt volna az összeállításnak. A cheddar nem igazán jutott szerephez, viszont a céklaszószért mindenképp jár a dicséret, mert igazán jól sikerült és menti a menthetőt. A másik felet próbáltam kézből, egyben harapva elfogyasztani, de a kőkemény zsemle nem volt segítségemre, így igencsak kalandosan sikerült a végére érnem a lakomának.
Mert hogy egyébként az adagra ezúttal sem lehetett panasz, krumplival és mártogatóssal együtt igencsak szuszognom kellett a végén. Amit igazán sajnálok, hogy egyébként egy jó koncepciót sikerült elrontani a kivitelezéssel, ebből sokkal többet ki lehetett volna hozni, de ezt így ebben a formában sajnos nem tudom jó szívvel ajánlani.
