Egy zenész cimborám, nevezetesen Vékony Krisztián már másfél éve kitartóan írogat nekem időről időre, hogy ugyan menjek már el egyszer egy burger tesztre a Borbíróságra, ahol szakácsként dolgozik. Azonnal fel is vettem a listámra persze, de valahogy mindeddig sosem sikerült útba ejtenem, illetve nem tudom pontosan miért, de egy különleges alkalomra tartogattam a látogatást. Aztán pár napja úgy éreztem, a születésnapom elég különleges alkalom, haha, úgyhogy szóltam is neki, hogy megyek! :)
Az étterem egyébként nagyon jó helyen, a Vásárcsarnok mellett/mögött található, belső kialakítása csillagos ötös, van egy jó kis emeleti egysége, valamint egy elég nagy kiülős része is. Kora délutáni ottlétem alatt nem sok magyar vendéggel találkoztam, viszont az elég egyértelműen világossá vált, hogy iszonyatosan pörög a hely. Az étlap egyébként eléggé izgalmas, és bíztam benne, hogy a minőséggel sem lesz semmi baj. Előzetesen nem ástam bele magam különösebben a dologba, csak annyit tudtam, hogy az itteni egyetlen hamburger egy kacsaburger. Ez ugye még talán nem egy akkora dolog, bár semmiképp sem hétköznapi, hogy valahol csak ez legyen, viszont jó előjelnek tűnt, hiszen minden bizonnyal jól ki van találva, ha ez a zászlóshajó már vagy 5 éve.
A várakozási időt egy jó kis kézműves csapolt sörrel ütöttem el, ami tudom, szentségtörés egy ilyen helyen, de nem éreztem a borozást. A burger látványra egészen elképesztő, egy iszonyatosan magas műremek, a tál pedig nagyon ízlésesen lett kialakítva. Bal oldalt foglalt helyet kis tálkákban a házi majonéz, ketchup, coleslaw hármasa, jobb oldalon pedig néhány szelet krumpli, középen pedig a nagyágyú, ciabattában. Első sokkomon túllépve próbáltam kitalálni, hogy ehhez vajon hogyan kéne hozzákezdeni, a kézzel evés persze alapból felejtős volt, haha.
Először az egyébként igazán remek krumplival végigkóstoltam a szószokat. A ketchup egész egyszerűen zseniális, párját ritkítja, a majonéz viszont nekem már zavaróan, túlzottan zsíros volt, a kápvisali megint csak rendben volt. Végül a ciabatta tetejét leemelve és külön kezelve, késsel-villával próbálkoztam, inkább kevesebb, mint több sikerrel haha. A libamáj annyira tökéletes, hogy ennél jobbat egész egyszerűen lehetetlen lenne készíteni, a cheddar sajt rendkívül bőséges és jóféle, a közel 25 dekás (!!!) húspogácsa pedig egészen elképesztő állagra és ízre egyaránt. A fűszerezés rendkívül karakteres, de nincs eltúlozva. Nem szokásom firtatni a titkos összetevőket, de van benne elég sok minden, nagyon jó! Így kell ezt csinálni! A hús köré tekert bacon is hozza az ilyenkor kötelezőt, a ciabatta pedig megint csak egy kiváló darab. Mindezek fényében a saláta, a paradicsom és a kígyóuborka tényleg csak asszisztál.
Elsőre nem gondoltam volna, hogy szuszogás lesz a vége, főleg, hogy farkaséhesen érkeztem, de ez bizony egy igencsak emberes, és ami egyáltalán nem elhanyagolható, igencsak különleges és finom darab volt. Érdekes lehet ez a hamburger mindazon burgerkedvelőknek, akik szeretnének kicsit kiszakadni a marha egyeduralmából. Persze sok helyen lehet már más húsból készült hambit is kapni, de nekem eddigi tapasztalataim szerint kevés helyen mernek igazán bátor összeállítást alkotni és inkább semleges ízvilágú mard a végeredmény. De nem itt! A 3450 forintos ár persze sokaknál minden bizonnyal felszisszenésre adhat okot, de néha napján szerintem megengedhet magának az ember egy ilyen kis luxust, én pedig ilyen alkalmakra csak ajánlani tudom a Borbíróságot ahol a luxus fiatalos, közvetlen formában kerül tálalásra.
