Amit a legutóbbi Burger House-os cikkemben már jeleztem, az elég hamar meg is valósult, miszerint végre ellátogattam az Arany János utcai metró megállónál található The PeP Burgerhez, hogy kipróbáljam a névadó burgert (1590.-) a szülőhazájában is. Egy jótékonysági céllal megvalósult összefogás keretein belül már volt szerencsém  ehhez a burgerhez, amiről a BH cikkben igen elismerően is nyilatkoztam, na de azért mégis csak kíváncsi voltam, milyen az eredeti, illetve mi lehet a különbség...

Korábban már egy Death Burgert ettem az idei Hamburger Days-en, aminek köszönhetően igencsak pozitív volt az első benyomásom, a szimpátiámat pedig csak tovább növelte a Burger House-os közösködés. Igazából nagy meglepetésként tehát nem ért a névadó burger, ám mégis több ponton is igen komoly különbségeket véltem felfedezni. Na de nézzük is akkor szép sorban!

Rögtön az elején ki kell emelnem a zsemlét, ami egész egyszerűen a legjobbak között is a legjobb. Egy nagyon könnyed pihe-puha darab, ami mégis kellően masszív, nem esik szét, tényleg párját ritkítja! Ahogy a BH verzió esetében, úgy itt is csak másodhegedűs az avokádó szósz a tökéletesen megpirított buci aljára kenve, amire aztán jó sok rukkola került, amin pedig a 16 dekás húspogácsa pihent. Mediumra kértem, és a hús közepén látható kis rózsaszín sávon kívül a legapróbb összenyomásra is nagyon szépen kicsorduló mennyei szaft is jelezte ennek sikerességét. A húspogácsára két szelet nagyon szépen megsütött bacon chips került és a nagy kedvencem, savanyított lilahagyma lett még halmozva. E kettő összetevő ugye már a BH-ban is kiválóan teljesített. A két legnagyobb különbség közül az első, hogy a kéksajt itt a húsra került betöltés helyett, amitől nem lett annyira hangsúlyos, bár amikor találkoztam vele, akkor azért igen intenzív ízhatást fejtett ki és egyáltalán nem hiányoltam egyszer sem a falatozás közben, pont kellő menyiségben volt jelen. A másik különbség pedig a harissa majonéz sokkal erőteljesebb jelenléte és színe, ami egyúttal az ízvilágban is sokkal komolyabb szerepet töltött be.

Nehezen tudnék választani a két burger között, hiszen mindkettő másképpen volt kiváló. De hát nyilván a PePnek jár az extra pacsi, mint eredeti ötletgazdának! :) Azt egyébként mindenképp kiemelném még a hellyel kapcsolatban, hogy Norbi, a PeP szellemi atyja kínosan ügyel minden apró részeltre, így aztán szigorúan minden alapanyag saját készítésű (például a majonéz is), illetve csak és kizárólag minőségi helyekről beszerzett, nem kommersz cuccokat használ. Jár a plusz pont a kézműves sörökért is, ám a legnagyobb bónuszt a végére hagytam... Ez pedig nem más, mint a sült krumpli (550.-), ami saját vágású, vékony, hosszúkás darabok sokasága, az egész gazdagon nyakonöntve mennyei cheddar szósszal, amibe még jalapeno is került, és megszórva pirított baconnel. Aaaaaah... Már így írás közben is megindult a nyálelválasztásom. Én ilyet még életemben nem ettem, ez a sült krumplik non plus ultrája! Ha itt jártok, semmiképp se hagyjátok ki!

Összességében tehát elmondható, hogy egy nagyon szuper kis hely a PeP, amit szívből ajánlok én is mindenkinek. Arról nem is beszélve, hogy eléggé egyedülálló módon, nagyon éjszakába nyúló a nyitvatartás, szóval nem kell megalkudni az olcsó, gagyi gyrosozókkal sem egy-egy buliból hazafelé menet. Hamarosan debütál egy új erős burger Shut Up néven, ami miatt egész biztosan vissza fogok nézni a közeljövőben!