Régen sütöttem már kacsát és ugyan egy ideje kacérkodtam a gondolattal, viszont sehogy se jött az ihlet, hogy milyen köretet csináljak mellé. Aztán egyszer csak bevillant, hogy valami igazán ütős ízvilágú körítést fogok csinálni rebarbarával a főszerepben! Hamar ki is találtam az egész receptet, a végeredményt viszont még én magam is rendkívül izgatottan vártam, hogy vajon a valóságban mennyire fog jól működni ez a nem mindennapi ízvilág.
Első lépésként felhevítettem egy lábasban 2ek szőlőmagolajat, majd hozzáöntöttem 100g bulgurt és 1-2 perc kevergetés után felöntöttem 300ml vízzel, a forrás után csökkentett hőfokon rotyogtattam 10 percig, sóztam, borsoztam, majd félrehúztam, elkevertem 10g apróra vágott friss kakukkfűvel és lefedtem, 20 percre magára hagytam. Közben elkészítettem a rebarbarás alapot is, amihez 350g rebarbarát kb. fél centis darabokra szeleteltem, egy lábasba dobtam, felöntöttem 300ml vízzel, 1 narancs kifacsart levét is hozzáöntöttem és 4ek cukrot is adtam hozzá, valamint sóztam, borsoztam, egy csipet őrölt gyömbért és egy csapott teáskanálnyi cayenne-t is szórtam hozzá, 10 perc alatt készre főztem, majd a bulgurral alaposan elkevertem és fedő alatt pihentettem.
Két kacsamellel dolgoztam (544g), amiket megtisztítottam, beirdaltam és hideg serpenyőben, mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül, közepes hőfokon, bőrével lefelé elkezdtem szépen kiolvasztani a zsírját. A húsos felét bátran sóztam és borsoztam, valamint friss kakukkfű szárakkal is gazdagon beborítottam. Körülbelül 8 perc után úgy ítéltem meg, hogy már elég szép, egyenletesen aranybarnára sült, a zsírját leöntöttem és a húsos oldalán is adtam egy kis hőkezelést a kacsamelleknek, ez kb. 2-3 perc volt, közben 2 gerezd roppantott fokhagymát és kb. 25g vajat is dobtam mellé. A sütőt 180 fokra előmelegítettem légkeveréses funkción és egy másik edényben a fokhagymával és a kakukkfűvel megágyaztam a két kacsamellnek, egy evőkanálnyi zsírt is löttyintettem alá és erre pakoltam át a két húst bőrös oldalával felfelé és 6 percig sütöttem. Ezután 5 percig pihentettem a húst egy vágódeszkán, majd felszeltem. Szerintem tökéletesre sikerült a kacsamell, talán a bőrös oldala még elbírt volna 1-2 percet, lehet hogy egy kicsit túlóvatoskodtam a dolgot, mert semmiképp se szerettem volna, hogy túlmenjen a hús. Tálalásnál még egy kis félbevágott pöszmétével díszítettem a tányért, a húst pedig frissen őrölt tarkaborssal fűszereztem.
Nagyon izgultam, hogy milyen is lesz az ízvilág és hát azt kell, hogy mondjam, minden létező előzetes várakozásomat sikerült felülmúlni. Ez a rebarbarás bulgur valami egészen elképesztő módon, őrületesen finom lett. Egyszerre savanykás, kesernyés, édes és csípős, egy igazi mennyei manna! Hozzá pedig a hús egészen tökéletesen passzol. Sokan nem szeretik ilyen "nyersen", idegenkednek tőle, pedig én szerintem ennyire puha, porhanyós kacsamellet még talán sosem ettem. Aki szereti az extrém ízeket és kombinációkat, szerintem mindenképp tegyen egy próbát ezzel a nem mindennapi ám mégis pofonegyszerű recepttel! (2 adag)
