Az utóbbi időben többször is megmutatta igazi arcát az ősz, így aztán én is arra gondoltam, hogy egy jó gazdag, sűrű leves elkészítésével hangolódom minderre. Két nagy kedvencemet, a sütőtököt és a céklát állítottam a középpontba, így aztán túl nagy kockázatot nem is vállaltam a végeredményt illetően.

Egy evőkanálnyi olvasztott zsíron üvegesre pirítottam a felkockázott vöröshagymát (10 perc), amit közben csak sóztam, majd előbb a felkockázott répát és céklát dobtam csak rá és felöntöttem vízzel (vagy alaplével) és az összes fűszert hozzáadtam. A forrást követően fedő alatt 20 percig rotyogtattam, időnként megkeverve és végül a felkockázott sütőtök is csatlakozott az alaphoz és egy újabb 20 perces rotyogtatás következett. Az utolsó 10 percben adtam hozzá a kisebb darabokra vágott gyömbért és a reszelt fokhagymát és az előzetesen kicsit lepirított felkockázott szalonna és kolbász duóját.

A nagy művelet közben most el is felejtettem állapotfotókat csinálni, így csak a már kész mű lett megörökítve. Mesésen illatozó, igazi jó sűrű leves született, ami kenyérrel fogyasztva akár önmagában is megállja a helyét, esetleg utána még némi desszerttel lehet feltenni az i-re a pontot. Az ízvilág kellemesen pikáns és magával ragadó, pont nagyon jól tud esni egy szeles/esős nap közben/végén.