Már milliószor eltekertem a sződligeti Sportterasz mellett, illetve egyszer megálltam inni egy limonádét is már, most viszont már előre elterveztem, hogy hazafelé tekerve megállok egy jó hambira majd. 

A Don Pepe áprilisi újdonságait látva nem igazán dobtam hátast, még talán a piadina tűnt a leginkább érdekesnek, izgalmasnak sütőtökkel és kacsahússal a főszerepben, így erre végül ezt le is teszteltem. (3890.-) Szokás szerint a békásmegyeri étteremből rendeltem.

A legutóbbi, máltai cikkhez hasonlóan most is igyekszem a tapasztalataimat megosztani a kedves olvasókkal, tippekkel, ajánlásokkal fűszerezve. Jó szokásom szerint alapos kutatómunka előzte meg az utat a nevezetességek, látnivalók mellett természetesen a helyi finomságokból is felkészültem, illetve jó pár szimpatikus vendéglátó egységet is elmentettem. Nyilvánvalóan így is volt, ami végül kimaradt, de azért azt hiszem semmi okom panaszra összességében.

A Fish & Chips nem egy túl bonyolult étel, de valahogy mégsem annyira evidens, hogy bárhol és bármikor ehet egy igazán jót az ember. Annak idején több helyen is próbálkoztam Angliában, ahol szintén elég nagy a szórás minőség tekintetében. Aztán tavaly a londoni koncertünk előtt egy klasszikus piaci, díjnyertes és tényleg elég menő alkotáshoz volt szerencsém, de mindeddig én magam még sosem próbálkoztam az elkészítésével. Aztán idén egy kissé felemás budapesti élmény után úgy éreztem, hogy elérkezett az idő, hogy megszülessen az első saját alkotásom a műfajban. 

Ezerrel dübörög nagy kedvencem, a medvehagyma szezonja, így aztán a legutóbbi, mesébe illően finom tekercsek után most arra gondoltam, hogy a jó öreg túrós csuszával házasítom össze ezt a zöld finomságot.