A 8. fejezet kissé felemásra sikeredett. Egy régi ismerős helyhez visszatérve a korábbi közönyöm rajongásba csapott át, egy régi kiszemelt viszont iszonyatos csalódást okozott, egy véletlennek köszönhetően egy teljesen pozitív élményben is volt részem, míg erre a fejezetre is jutott az igazi talponálló, strandos kategóriából. Kellemes nézelődést / olvasgatást kívánok hozzá!

A múltkori Rendelőben szerzett rendkívül pozitív első benyomást követően csak idő kérdése volt a visszatérés, ami nemrégiben be is következett. Mivel egy picit már későn érkeztünk, a napi menü már elfogyott, nekem viszont rendkívül sietős volt a dolgom, így az étlap böngészése helyett a cetlin szereplő "gyorskaják" közül kértem be rögtön egy Fish &Chipset.

A múlt hétvégén nem csak én, hanem a Varieté is a születésnapját ünnepelte. Már elég régóta rajta volt a listámon a hely, de eddig valahogy sose jutottam még el hozzájuk... A születésnapi ajánlatuk kapcsán viszont elhatároztam, hogy ezt nem szabad kihagynom! Hogy miért? Több olyan régi nagysikerű ételt is újra étlapra tűztek, amivel már akkoriban is szemezgettem, de a legfőbb vonzerőt mégis a Philly cheese steak szendvics jelentette, amit már nagyon rég ki szerettem volna próbálni. Így aztán szombat délután meg is indultunk, hogy végre én magam is letesztelhessem az egyébként rendkívül pazar kínálatú Varietét.

Születésnapom alkalmával sikerült egy szép, teljes napot eltölteni Esztergomban, majd a hídon átkelve Párkányban. A turistáskodás mellett a remek italoké és a pompás ételeké volt a fő szerep. Az abszolút csúcspontot a Középkori Parasztétterem jelentette, ami minden nemében egy igazi kuriózumnak számít!

Már a betérés pillanatában tudtam, hogy a legjobb helyre tévedtünk, amikor korhű ruhában üdvözölt egy kedves fiatalember a következőképpen: "Mi van parasztok? Zabálnátok?" Vagy valami ilyesmi... Nem emlékszem már sajnos pontosan minden egyes szövegre, de végig ilyen és ehhez hasonló hatalmas dumáktól zengett a hely. A nevetéstől könnyezve helyet foglaltunk az egyik asztalnál és a korhű dekorációban gyönyörködtünk. Italnak valami jó helyi sört kértem, ami a jelek szerint a Kelt típusú lehetett, mivel rögtön ezt ajánlotta a jóember, akivel eszem ágában se volt ellenkezni. Egyébként a menü borító fedelén egy kedves köszöntő olvasható, amiben próbálják eloszlatni a kételyeket afelől, hogy a vendéglátóink esetlegesen megbántani szeretnének ezzel a beszédstílussal. Meg is jött az itóka, nagyon szép küblikben és a következő szöveggel: "Nesze neked is itt a lőré, legalább addig sem jártatod a pofád." Hahahaha. Azonnal rajongója lettem a helynek!

Az ételek közül kissé nehezen ment a választás mivel mindegyik nagyon jól hangzott, ráadásul mindegyikhez volt egy vicces és egy normál leírás is, ami egyébként a honlapon is olvasható. Csocsám lábát levagdostam, jó pácban megúsztattam. Ropogósra sütöm neked, itt van paraszt nesze egyed! Azaz búbos kemencében ropogósra sült csülök, gombás spíz, hagyma, cipó, zabpelyhes húsos lepény és sült alma. A sör egészen kiváló volt egyébként, az ételek felszolgálása előtt pedig még egy kis edényben meleg, citromos víz és egy kendő is az asztalra került, hogy meg tudjam mosni a mocskos pofámat. :) 

Már messziről kiszúrtam, hogy hozzák a zabát, én pedig a legnagyobb megelégedéssel konstatáltam, hogy pontosan azt kaptam, amire számítottam. Egy egészen elképesztő adagnyi gasztrofesztivált, hatalmas fatányéron. A csülök valami elképesztően nagy és tökéletesen átsült, finom volt. A rengeteg zöldség, a sült alma, a gomba, a húsos lepény, mind egytől egyig katarzis közeli állapotba repítettek. A cipó is valami egészen fantasztikus volt és egy idő után tényleg elhittem, hogy egy középkori lakoma szereplője vagyok, hiszen olyan mohósággal tömtem magamba a falatokat, mintha életemben nem ettem volna még. Ja hát és persze mindezt csupasz kézzel, hiszen ez így autentikus!

Összességében tehát teljes mértékben 10/10 volt minden, a hely hangulata és a dumák valami frenetikusak voltak, az étel és a sör is szintén hibátlanul teljesített. A 12€-s ár azt hiszem teljes mértékben jónak volt mondható és én mindenkit csak biztatni tudok a hely meglátogatására, hiszen a jó ételhez egy igazán különleges élmény is párosul!

FRISS: A 2015-ös visszatérésemről itt olvashattok! :)