Sokat gondolkoztam, hogy hogyan is fogjak bele ennek az eléggé érdekes élménynek a cikké formálásába, és végül arra az elhatározásra jutottam, hogy megpróbálom kicsit humorosabb formába önteni az egyébként többszörös sebből vérző és igencsak szürreális élményt, amit drága jó komámmal együtt éltünk át és még napokkal később is felemlegettünk hitetlenkedve...

Az egész azzal kezdődött, hogy pár héttel ezelőtt kitaláltuk, hogy menjünk vissza az All American Food egységébe, ahol mindketten rég nem jártunk már, viszont netes értesüléseink szerint elég komoly változásokon esett át az eltelt idő alatt. Nos, első körben akárhogy kerestük, sehogy se találtuk, viszont megláttuk az Almási Bistrót ugyanazon a címen, az ablakon bekukkantva pedig egyből feltűnt a hatalmas falfestés, ami a szürkemarha burgerüket ábrázolta elemeire bontva. Akkor úgy döntöttünk, hogy menjünk inkább máshová, majd most újra próbálkoztunk az All American keresésével, és bár többször is lecsekkolva jó címen jártunk, teljesen hülyének érezve magunkat megint csak az Almási előtt toporogtunk. Úgy döntöttünk, ne bénázzunk, menjünk be, csak ez lehet, vagy ha más nem, eszünk egy jó szürkemarha burgert...

Ok, hogy hétfő este volt, de kissé furán éreztük magunkat az üres helységbe lépve, romantikus félhomályban, majd egy a választékkal kapcsolatos eléggé zavaros párbeszédet követően gyorsan felmenekültünk az emeletre. Egyébként nagyon pofás kialakítású a hely, ugyanakkor a nagy burger falfestés előtt még mindig értetlenül állok, hiszen az étlap végigtanulmányozása után hamar rájöttem arra, hogy a fő zászlóvivő itt bizony az egyébként igencsak szemrevaló ebédmenü, illetve vannak itt még palacsinták, levesek, saláták és a már említett egy (!) darab burger, amit különböző feltétekkel lehet variálni. A falfestés, illetve az ott olvasható infó alapján egyébként egy nagyon durván jó hamburgert vizionáltam. Kézműves zsömle lenmagos magkeverékkel, pirított bacon, házi készítésű 100% marhahús, jégsaláta, érlelt lilahagyma, házi füstös paradicsomos öntet, olvasztott cheddar sajt, paradicsom, csemege uborka Ahhoz képest, hogy ezt alap burgerként hirdetik a falon, a sajtot extraként kellett már kérnem, az 1790 forintos alap ár pedig 1980-ra ugrott így. Érdekes...

A burger minimalista designnal egy kis papírtálcán érkezik, ránézésre korrektnek tűnik, ugyanakkor teljesen átlagos, ami az igencsak hangzatos leírás tükrében csalódás volt mindkettőnk számára. Az első egy-két harapás ettől függetlenül még mondhatni jól is indult, keveredtek a különböző ízek a számban és a leírás szerinti kis füstösséget is éreztem, de aztán egyre jobban kezdett megfáradni az összeállítás és egyre inkább a semleges felé tartott az élmény. A húsnak lényegében semmi íze nem volt, ami szürkemarha esetében különösen fájó pont (lásd pozitív ellenpélda), a zsemle is a vége felé már csak forgott a szánkban. Sajnos nem igazán működött a dolog és összességében bizony ez így ebben a formában egy elég nagy csalódás volt. Az értékeléseket elnézve fenti elmélkedésem igazolva látszik, miszerint inkább az ebédmenü a fő húzóerő, de így meg nem értem ezt a nagy burger lázat, ami a helyszínen is hirdeti magát vagy épp a facebook fejlécen... Távozásunk után csak nem hagyott minket nyugodni a dolog és végül nagy nehézségek árán sikerült megtalálnunk az All American egységét is, amit egyébként ennél kevésbé már akarva se lehetne hirdetni, mivel csak a Soupasta hirdeti magát kintről, amivel a jelek szerint közös helységben működnek... Úgy néz ki, akkor majd legközelebb, harmadik nekifutásra végre oda is sikerül eljutni...

szerk.: további kis nyomozást követően sikerült rájönni arra, hogy bizony jó helyen jártunk, mivel a falfestés anno az egyszer megújuló és emeleti résszel kibővített All American Food-hoz tartozott, (így aztán végképp nonszensz az egész történet) akik ezek szerint egy házzal arrébb költöztek. Igazából röhej ez az egész kalamajka, nem is érdemel több karaktert, de ezzel gondoltam még kiegészítem a cikket a pontosság kedvéért.