Mit nekem hőségriadó, ilyenkor sem állhat le a sütigyár, haha! Még tavaly készítettem egy igen emlékezetes ricottás sütit és úgy éreztem, itt az ideje tovább kalandozni ebben a műfajban. Ezúttal az almát tettem főszereplővé és a tésztát is alaposan felturbóztam, a végeredmény pedig egy igazi nagyágyú lett minden értelemben!

Első körben az almás szakanyagot készítettem el, amihez két nagyobb almát meghámoztam, kicsumáztam és vékonyabb cikkelyekre szeltem. Egy lábasban felolvasztottam a vajat, hozzáadtam a mézet, a csipet sót és az almát, a forrást követően pedig még 5 percig rotyogtattam, aktív kevergetés közepette. Ezután csökkentett hőfokon még 2 percig tartott a hőkezelés, majd egy tálba kiszedve félretettem, hogy kicsit hűljön. Ezután ugyanabban a tálban felolvasztottam a 100g vajat és barnulásig rotyogtattam közepes hőfokon, majd ezt is félretettem egy tálba hűlni. Egy nagyobb tálban kimértem és összekevertem a száraz alapanyagokat: liszt, vanillin cukor, sütőpor, cukor, só
Egy másik tálban felvertem a tojásokat, majd hozzákevertem a ricottát is, utána a barna vajjal is egyneműre kevertem, végül az alma felét a levével együtt is hozzákavartam. Utolsó lépésként pedig spatulával szépen összeforgattam a két tál tartalmát is, de vigyázzunk, hogy ne keverjük túl! Kivajazott tortaformába öntöttem, a tetején pedig eloszlattam a maradék almát és 180 fokra előmelegített sütőben 50 perc alatt készre sütöttem, ami idő alatt igencsak brutális módon megemelkedett a tészta és így is maradt. Nagyon szép látványt nyújtott, én pedig már csak az ízére és az állagra voltam kíváncsi, de nagyon!

A sütőből kivéve 10 percig még pihentettem, végül leszedtem a formát és így vártam, hogy tovább hűljön, mielőtt felszeltem. Azért kicsit izgultam, de szerencsére minden nagyon jól sikerült, szépen átsült a tészta, de mégsem lett száraz, sőt mi több, egészen elképesztő módon szaftos lett a végeredmény. Talán valamivel több almát elbírna az összeállítás, de ez persze ízlés szerint szabadon variálható.