Nem vagyok a por alapok híve. Megkockáztatom, sose főztem még belőle (és akkor tekintsünk el attól, hogy egy baráti jótanácsra a jó kis atom házi chilis babot azért fel szoktam még turbózni vele), de aztán valamikor még tavaly drága jó anyám ajándékozott meg egy ilyen remekművel, mondván, ő úgyse fogja megcsinálni és mellétette a hazalátogatásaimkor összeállítandó többnyire igen gazdag útravalók sokasága közé. Kidobni nem akartam, így aztán nemrég elhatároztam, elkészítem.

Mezőberény városában az ezredforduló környékén elég sűrű vendég voltam, illetve ha épp nem ott ment a mulatozás / muzsikálás, akkor valahonnan autóval hazafelé menet is elég sokszor megálltunk harapni valami finomat, amire rögtön két legendásnak számító helyszín is lehetőséget adott, az egyik a híres 'tarcsai úti éjjel-nappali, a másik pedig a piactéren található csoda. A sors úgy hozta, hogy hosszú évek után újra tesztelésre került az utóbbi, aminek sose tudtam, hogy van-e neve egyáltalán...

A PapírTigris egy ázsiai étterem Óbudán, az 1-es villamos végállomása mellett, így aztán egészen könnyen megközelíthető. Egy igen csábító Bónusz Brigádos ajánlat hívta fel rájuk a figyelmem, aminek értelmében féláron, 5990 Ft-ért lehetett egy egészen bőséges lakomát csapni ketten. Az étterem maga nem volt ismeretlen számomra, de eddig még nem volt szerencsém náluk enni, ezek után viszont egészen biztos vagyok benne, hogy még vissza fogok térni hozzájuk!

Harmadik alkalommal, a harmadik helyszínen került megrendezésre a fesztivál, ami eddig számomra a legkedvesebbek közé tartozott. Már az első is megnyert magának, de az igazi nagy rajongást a tavalyi rendezvény váltotta ki, ahol az első napon igazán komoly akciókba is bele lehetett futni egy jópofa kupongyűjteménynek köszönhetően. Már akkor is érezni lehetett, hogy kissé szűkös a Múzeumkert biztosította terep, így nem is ért olyan váratlanul a váltás, miszerint a Vajdahunyad várához került át az esemény. Az első napon ismét rengeteg akciót ígért a fesztivál és mivel az idei esztendőben egy vállalhatatlanul ocsmány és kezelhetetlen honlapot sikerült beújítani a Torkos Csütörtökre, így végül megszületett a döntés: idén a Halfesztivál lesz a torkoskodás helyszíne!

A blog rendszeres olvasói már biztosan jól tudják, hogy a Burger House számomra egy nagyon kedves hely, nem hiába született már három (#1, #2, #3) írás is róla, a már nem is annyira új, Nyugati pályaudvarral szemben található legfiatalabb egységüket pedig lényegében már a nyitás napja óta szerettem volna meglátogatni. Az elhelyezkedése mondhatni a lehető legtökéletesebb, a dzsungel kellős közepén (a gyrosozók és kommersz burgerezők sűrűjében), én pedig egy mérsékelt éhségtől vezérelve ez alkalommal nem hamburgert, hanem valami mást szemeltem ki az étlapról...