Nagyon szeretem a bablevest, ami a hétvégi családi ebédek elengedhetetlen fogása. Én magam még sosem fogtam hozzá, viszont mivel már elég régóta foglalta a helyet a szekrényemben két csomag bab és még bőven volt a hűtőben a prémium minőségű hazai csabai csípős házikolbászból (HÁZI!!! Nem bolti!) is, úgy gondoltam itt az ideje hozzáfogni életem első bableveséhez. Ekkor viszont rögtön megszólalt a kisördög is, hogy valamivel fel kéne dobni az egészet, nehogy már csak egy sima bableves legyen... Rövid gondolkodás után eszembe jutott, hogy még mindig akadt bőségesen a nemrégiben agyatlanul bevásárolt savanyú káposztából is a hűtőben, így egyből összeállt a kép. A végeredmény pedig valahol félúton a bableves és a székelykáposzta között határozható meg. :)
Első lépésként egy gyors válogatást követően előző éjszaka beáztattam fél kiló babot, amit aztán másnap egy leöntést követően friss vízben fel is tettem főni. Rögtön itt meg is jegyezném, hogy nem kívánok többet ezzel bajlódni, legközelebb egész egyszerűen konzervbabot fogok használni, mert baromi sok idő kellett, mire megpuhult...
Közben egy nagyobb fej hagymát felvágtam és feltettem dinsztelni, a szokásos módon fűszereztem (vegeta, fokhagymagranulátum, frissen őrölt bors, végül pedig édes/erős pirospaprika), amire 20 dkg se nem túl kicsire, se nem túl nagyra vágott főtt füstölt császárszalonnát dobtam és kb. 5 percig együtt pirítottam tovább a hagymával. Ezt követte körülbelül egy negyed szál felkarikázott kolbász, majd újabb 5 percnyi pirítás, az időközben kiáramló zsiradékoktól pedig rendkívül guszta módon megcsucsmákosodott az egész. Ezután borítottam bele a lábasba a 25 dkg savanyú káposztámat a levével együtt. Előzetesen óvatosan vegetáztam, így nem kellett félnem az elsózástól, mivel a káposzta már eleve elég sós volt. Végezetül bele dobtam még 3 babérlevelet is, majd közepes lángon kb. negyed órán át így pároltam, néha megkavargatva az összetevőket, illetve újrafűszerezve az egészet. Amikor elkészültem, félrehúztam és vártam, hogy alakuljon a bab...
45 perc / 1 óra elteltével, amikor már kezdett puhulni a bab, hozzáöntöttem a káposztás cuccomat is, és így rotyogtattam fedő alatt tovább a levesem még további körülbelül fél órán át, illetve addig, amíg a bab készre nem főtt. Hát mit is mondhatnék... Valami elképesztően fantasztikus lett az eredmény, az összeöntést követően már nem is kellett tovább fűszereznem, a kolbász és a káposzta egyszerűen tökéletesre érlelte az egyvelegem. Még mielőtt bárki is felhördülne, hogy hol a répa, vagy a galuska, gondoltam rá én is, de azt hiszem elég durván sűrű lett így is a levesem. Majd a következő alkalommal lesz benne több minden, amikor a hagyományos verziónak esek neki. Addig is a legnagyobb rajongással falatozom a káposztás bablevesem, amit a változatosság kedvéért néha tejföllel is megbolondítok a rend kedvéért. Utóbbi idők gasztonómia csúcsteljesítményeként tartom számon ezt a bablevest! :P
