Nem sok időm maradt márciusban hazai tesztelésre, hiszen csak 20-á késő este értem haza, viszont azt már jó előre tudtam, hogy a Don Pepe havi kínálatából a gyros tekercs az, amit muszáj lesz kipróbálnom. Így aztán egy laza, élménybeszámolós baráti péntek este alkalmával meg is rendeltem a szóban forgó összeállítást a békéscsabai étteremből.

Tekercsek terén nagyon jól teljesített eddig a Don Pepe, maguk az összeállítások és a kivitelezésük is eléggé parádés szokott lenni és jelen esetben is eléggé ígéretesnek tűnt a dolog: tortilla, fokhagymás-tejfölös sajtkrém, kígyóuborka, jégsaláta, lilahagyma, paradicsom, roston csirke, gyors fűszer, csípős öntet, feta, mozzarella (1980.-)

Az első benyomás viszont sajnos negatív volt, hiszen lényegében teljesen hidegen érkezett a tekercs, pedig korábban ilyesmivel sosem volt gond ennél a ételcsoportnál. Ettől eltekintve viszont minden nagyon magas szinten muzsikált. Érdekes, hogy annyira nekem nem is gyros érzetem volt, hanem inkább valami olyasmi, hogy életem legdurvább csirkés szendvicsét eszem, amihez hasonlóhoz még nem volt korábban szerencsém. Egy nagyon jó, ütős ízvilágot sikerült összehozni! A csirkehús brutálisan bőkezűen lett adagolva és ami még talán ennél is fontosabb, kiváló íz és állag párosult mellé. A zöldségek is megadták az ilyenkor kötelező pluszt, frissek, ízletesek voltak, a sok sajt is csak tovább emelte az összeállítás fényét, bár a mozzarella nyúlás helyett be volt dagadva egy pontba inkább. Mondjuk ez az összes összetevőre igaz, hogy valahogy mind 1-1 pontba összpontosultak szétszóródás helyett. Amit viszont még mindenképp kiemelnék az a csípős szósz, ami nem is annyira erejével, mint inkább finom, pikáns ízvilágával okozott emlékezetes perceket a falatozás közben. Egy szó mint száz, ismételten sikerült nagyot alkotni és bár a kivitelezésbe csúszott némi hiba, azért még így is egy igazán jó, finom, kiadós és emlékezetes tekercsről beszélhetünk, én pedig szokás szerint várom a következő havi őrületet!