Tavaly mutatkozott be a Don Pepe kínálatában ez a szóban forgó őrület, aminek a neve pontosan azt ígéri, ami. Azaz egy szelet óriási rántott húst pulykamellből, különböző őrült feltétezéssel megfejelve. A tavalyi összeállításokra már nem emlékszem, illetve akkor sajnos le is csúsztam róla, most viszont megfogadtam, hogy elsők között fogok lecsapni rá, a választható két ízvilág közül pedig értelemszerűen számomra a mexikói hangzott jobban! Ezúttal a békéscsabai egységben, helyszíni fogyasztással próbálkoztam, nem éppen zökkenőmentesen...

Egyszer korábban már pórul jártam, amikor nagyon hónap elején mentem Budapesten egy havi akciós ajánlatot kipróbálni, amit mondjuk akkor se értettem, hogy miért probléma és mai napig tartom, hogy ha valami tárgyhó elsejétől elérhető, akkor ne úgy nézzenek rám a pult mögött, mintha a marsról jöttem volna. Végül egy a pulton található szórólappal sikerült elactivityzni, hogy mit is szeretnék és nyomatékosan kiemeltem, hogy a kétféle panír közül a corn flakes kabátot kérném! Nem ment egyszerűen a dolog, de végül úgy tűnt, hogy egyenesbe kerültünk.

Viszonylag sokat kellett várni az ételre, de én ebből nem szoktam ügyet csinálni, ha frissen készül valami, arra várni kell, ilyen egyszerű. Az asztalhoz kiérkező tányér viszont némiképp csalódásra adott okot, ráadásul a díszítés is olyan volt, hogy van, de kábé minek. Szó se róla, az igencsak brutálisan nagy, már-már morbidba hajló hatalmas szelet rántott hús tekintélyt parancsoló volt ugyan, viszont a feltétezés közel sem sikerült olyan kívánatosra és esztétikusra, mint a promo fotón. Mondjuk az is igaz, hogy tételesen sehol sincs feltüntetve, hogy mit is takar pontosan a mexikói feltét...

A feltét ízre hozta a klasszikus mexikói szószok nem túl meglepő világát babbal, kukoricával és paprikával, a tortilla chips viszont jól láthatóan lemaradt és a jalapeno karikák darabkáival is csak a mexikói kutyulás között találkoztam csupán. Érdekes módon az ízvilággal viszont a falatozás közben egyre inkább megbarátkoztam, bár a másik egyértelmű csalódást a panír okozta, ami a kérttel ellentétben sima bécsinek bizonyult. Maga a rántott hús olyan volt, hogy ettem már jobbat, de rosszabbat is, viszont a sok sajtért mindenképp jár a pacsi. Éhes mondjuk nem maradtam, az már egyszer biztos, az ebéd után vacsoráznom már nem is kellett aznap, viszont összességében sajnos csalódást okozott ez a víner snicca! (3490.-)