Sajtos és a címben is szereplő sajtos-parajos pizzalepénnyel támad januárban a Don Pepe! Túlzottan újítónak vagy extravagánsnak semmiképp se nevezném ezeket a kreációkat, de azért kíváncsi voltam, hogy a valóságban mit is tud ez a pizzalepény, így aztán szokás szerint a békásmegyeri étteremből rendelve vártam a a futár érkezését.

A dobozt kinyitva mondhatni korrekt kép fogadott, bár a promo kép alapján nem biztos, hogy felismertem volna. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, olyan az egész, mintha egy pizzát félbehajtottak volna és még a tetejére is olvasztottak némi sajtot. Félbevágva, illetve szétnyitva a tésztát a kezdeti izgalom némileg alábbhagyott, mert bár jól láthatóan a sajttal tényleg nem spóroltak, a spenót igazából csak mutatóba került bele némi szárított paradicsommal megfejelve. A leírás szerint fokhagymás sajtkrém is erősíti az összeállítást, ami állagban ugyan megmutatta magát, ízvilágban viszont ha nagyon akartam, akkor se éreztem ki a fokhagymát. A spenót ebben a formában nem tudott sajnos érvényesülni, pedig egy némileg bőkezűbben adagolt és teszem azt fokhagymával összerottyantott szakanyag dobott volna az összképen. A szárított paradicsomnak mindig, minden formában tudok örülni és ahogy azt korábban már írtam, a sajttal tényleg nem spóroltak, határozottan nagyon jót tett az egyébként mérsékelt izgalmakat rejtő összeállításnak. (2790.-) Kíváncsi vagyok lesz-e folytatása a dolognak, illetve milyen formában, mert egyébként izgalmasabb töltelékkel lehetne benne potenciál, de jelen esetben már-már fullasztóan sok tésztát ettem sajttal és némi szárított paradicsommal.