Az édesburgonya nagy kedvenceim közé tartozik és most egy újabb kedvenc kategórián belül is bevetettem ezt a fantasztikus és rendkívül sokoldalú zöldséget. Ezzel pedig sokadjára is bebizonyosodott, hogy némi bátorsággal és kísérletezőkedvvel mennyire végtelenül variálható a rakott ételek műfaja.
Már egy jó ideje élénk érdeklődéssel figyeltem, hogy mi készülődik a Szentendrei úton Kaszásdűlőnél, hiszen a megboldogult Fanni büfét kívülről pofás reklám plakát díszítette, miszerint hamarosan itt egy BBQ hely fog nyílni. Na erre aztán igazán nem számítottam! Óbuda ezen része amúgy se különösebben bővelkedik street food lelőhelyekben, igazság szerint a pont szomszédos Burger House-on kívül nem is igazán jut eszembe semmi más. Két hete csütörtökön örömmel vettem észre a HÉV-ből kifelé bámulva, hogy megnyitott a Smokey Monkies és másnap már sikerült is beiktatni egy tesztet egy fekete öves tesztpartner kíséretében.
A Mexkitchen anno food truck-ként indult, amiből ma már kettővel járják az országot és egy beülős helyük is van Budán, a Pauler utcában, ahol korábban a Betevő működött. Tavaly a Street Food éjszakája alkalmával figyeltem fel rájuk, de az első látogatásom akkor még nem történt meg. Az étlapot szemrevételezve nem ért nagy meglepetésként, hogy lényegében teljesen lefedik az ilyenkor várható tex-mex kínálatot, így aztán vérmes reményekkel vágtam át az alagúton egy jó kis ütős élményben bízva.
Óriási tésztarajongó vagyok, ezt szerintem a blog olvasóinak nem kell már különösebben ecsetelnem, hiszen a receptjeimnek egészen biztos, hogy legalább fele valamilyen tészta alapú étel. Így aztán meglehetősen nagy elvárásokkal vettem az irányt az Oktogon felé, ahol a nemrég már kivesézésre került Panineriával egybenyitva működik a Made in Pasta és az előzetesen olvasott cikkek, valamint a saját honlapjuk profizmusa is igen pozitív előjellel kecsegtettek.
Az utóbbi időben sajnos nem nagyon volt időm, lehetőségem a konyhában kísérletezgetni, de amikor legutóbb főzésre került a sor, eszembe jutott egyik ősrégi saját specialitásom, amit már jó rég nem készítettem el. Én amúgyis szeretek jó nagy adagokat csinálni, ha már egyszer nekifogok a főzésnek, de ez az a kaja, amiből valahogy mindig egy hétig elegendő mennyiség jön össze, haha, és az a legjobb az egészben, hogy képtelenség megunni.
