A Big Daddy már régóta ott pihent a letesztelendő helyek listáján és már a blog indulásakor is kaptam ajánlást, miszerint őrülten jó burgereket készítenek itt, a halogatás legfőbb oka a lokáció volt mindössze, mivel nem járok túl sűrűn a XI. kerület ezen részén, és amikor csapatos burgerezés előtt latolgattuk a lehetőségeket, valahogy senki se ujjongott a komolyabb BKV útért. Nemrég viszont egy újabb ajánlást kaptam a TOP15 cikkem alá, én pedig eldöntöttem, hogy bizony nem tűr halasztást a dolog, és nekiindultam az egy órás útnak, ami persze egyáltalán nem számít tragikusnak, de azért rá kellett készülni, hiszen összességében egy 3 órás programról volt szó ez esetben haha.

Még nincs egy hónapja, hogy egy kissé keszekusza előzmények után végül az Almási Bistroban sikerült kikötni, aminek köszönhetően egy igencsak "furcsa" burger élménnyel gazdagodtam... Szándékosan nem írtam bántóra az észrevételeimet, hiszen én magam is inkább tanácstalanul álltam az eset előtt. Nem kicsit meg is lepett, hogy a cikk publikálását követően szinte azonnal meg is kerestek a helytől, hogy a séf/tulajdonos Almási Zsolt reakcióját közvetítsék felém. Érdekes módon a cikk minden egyes szavával egyetértett a séf és ő maga is teljesen elképedt, hogy ilyen étel hogy kerülhetett ki vendégek elé és felajánlotta, hogy szívesen vár egy újrázásra, amikor ő maga készíti majd el nekem és szintén bús tesztpartneremnek az IGAZI Almási Bistro burgert. Nem semmi ajánlat!

A Don Pepe márciusi különlegességeit már jól áthatja a tavasz első reményteli fénysugara, ez mindkét pizza ajánlatukra vonatkozik, ami mellett a havi extra burger viszont egy igazi nagyágyú, egy amolyan télbúcsúztató kalóriabomba. A pizzaburger már első olvasatra is egy igen megosztó giga őrület, na de akkor lássuk, hogy hogyan teljesítettek ezek a havi specialitások a valóságban!

Rögtön egy vallomással kell kezdenem, illetve egy olyan önostorozással, hogy egyszerűen nem tudom megmagyarázni, hogy mi a francra vártam ennyi ideig? Merthogy lényegében naponta többször is elmegyek a Rapaz előtt, a 2014-es év végi nyitás óta figyelemmel követem ténykedésüket és minden ismerősöm csak jókat mond róluk és a különböző posztjaik láttán mindig összefutott a nyál a számban. De én mégis vártam... és vártam... Majd fogtam magam és egy napsütéses pénteki napon dél magasságában bevetettem magam szimpatikus, színes kis egységükbe, hogy átessek végre a beavatáson!

Ahogy azt a MALTeR Sörétteremről írt legutóbbi cikkemben is említettem, ma már teljesen természetesnek számít, ha egy kézműves sörözőben jóféle hamburgert is lehet kapni, ebben a témakörben nekem kapásból kettő személyes kedvencem is eszembe jut, a Bajor Söröző és a CECH IN. A Léhűtőről szintén tudtam, hogy jó kis harapnivalókat is találni a kínálatukban, viszont csak most sikerült sort kerítenem egy étlap mustrára, pedig korábban már jártam náluk, de akkor csak buli/sörözés miatt.