Egyszer csak az ölembe hullott fél kg csiperkegomba. Sokáig nem akartam tartogatni, így gyorsan átgondoltam a lehetőségeket. Mivel épp elég sok kaja volt már így is a hűtőben semmi komolyba nem akartam belevágni. Rögtön eszembe jutott egy jó krémleves, de most valahogy nem volt hozzá hangulatom. Így végül jött a tepsis ötlet, amihez egy minimalista szósz dukált még bónuszként.

A tepsis ételek nem véletlenül örvendenek nagy népszerűségnek, hiszen az esetek többségében minimális ráfordított idővel és játszi könnyedséggel lehet eszméletlenül finom dolgokat összehozni. Persze az idő rövidsége itt inkább az előkészületekre igaz, hiszen a munka nagy részét a sütő végzi el helyettünk.

Néhány hónappal ezelőtt teljesen ledöbbenve olvastam egy igencsak lelkendező cikket a Kazinczy utcai bulinegyed mekkájának számító Szimpla megújult étlapjáról és az azon található gourmet burgerválasztékról, így aztán fel is került a mielőbb letesztelendő lista igen előkelő helyére. Mivel semmi infót nem találtam azzal kapcsolatban, hogy vajon hány órától lehet a burgereket kipróbálni, így előbb egy sikertelen kora délutáni próbálkozásnak köszönhetően tudtam meg, hogy délután 5-től lehet csak burgerezni. A Szimplát az Instanthoz hasonlóan aligha kell bemutatni bárkinek is, aki valaha is megfordult a fővárosi éjszakában, én eddig korábban csak elvétve, néhány alkalommal jártam ott pár ital erejéig.

Nem vagyok a por alapok híve. Megkockáztatom, sose főztem még belőle (és akkor tekintsünk el attól, hogy egy baráti jótanácsra a jó kis atom házi chilis babot azért fel szoktam még turbózni vele), de aztán valamikor még tavaly drága jó anyám ajándékozott meg egy ilyen remekművel, mondván, ő úgyse fogja megcsinálni és mellétette a hazalátogatásaimkor összeállítandó többnyire igen gazdag útravalók sokasága közé. Kidobni nem akartam, így aztán nemrég elhatároztam, elkészítem.

Mezőberény városában az ezredforduló környékén elég sűrű vendég voltam, illetve ha épp nem ott ment a mulatozás / muzsikálás, akkor valahonnan autóval hazafelé menet is elég sokszor megálltunk harapni valami finomat, amire rögtön két legendásnak számító helyszín is lehetőséget adott, az egyik a híres 'tarcsai úti éjjel-nappali, a másik pedig a piactéren található csoda. A sors úgy hozta, hogy hosszú évek után újra tesztelésre került az utóbbi, aminek sose tudtam, hogy van-e neve egyáltalán...