Az egész recept ötlete onnan jött, hogy kaptam egy szál szarvaskolbászt egy drága jó barátomtól, én pedig a kezdeti lelkesedésemnek köszönhetően annak rendje és módja szerint elkezdtem csipegetni, illetve szendvicset készíteni belőle. Majd jött a nagy szikra, hogy vétek lenne ezt a finomságot csak úgy "eltékozolni", valami finom fogáshoz kéne felhasználni. Rövid receptmustrát követően végül a lencseleves tűnt a leginkább megfelelőnek eme nemes feladatra.

Felkockáztam két krumplit (40dkg), hosszában félbevágtam, majd felszeleteltem 3-3 sárga- és fehérrépát (50dkg ill. 30dkg), lereszeltem 2 gerezd fokhagymát és végül apróra vágtam négy kisebb vöröshagymát (40dkg). A lencsét csupán néhány órára áztattam be, majd ugyanabban a lében felforraltam, amíg az alapanyagokat előkészítettem. A főzővizet leöntöttem, majd felöntöttem 2l friss vízzel, fél liter paradicsompürével és beledobáltam minden hozzávalót. Mivel már csak 20 dkg szarvaskolbászom maradt, így felturbóztam még 10dkg házi sertéskolbásszal is, fűszereztem 2tk ételízesítővel, frissen őrölt borssal, valamint dobtam még hozzá 2 babérlevelet is. Miután felforrt beledobtam még két gulyáskockát is (sima leveskocka is jó, de én most ehhez kaptam kedvet), közepes hőmérsékleten fél órán át rotyogtattam.


Már az illatok is egészen elképesztő ízvilágot sugalltak, a levest megkóstolva pedig be is állt a teljes katarzis. Hihetetlen ízvilág kerekedett ki ebből a kavalkádból. A szarvaskolbász hozzáadott az egészhez egy igazán különleges, karakteres felhangot, míg a zöldségek is remekül harmonizáltak az egésszel. Nagyon laktató kis finomság született, kenyérrel akár önmagában is megállja a helyét, mint főfogás. (9 adag)