Ezúttal nincs komolyabb előzménye a sztorinak, hacsak az nem, hogy azon ritka alkalmak egyike fordult most elő, hogy lényegében egy kényszerburgerezésre adtam a fejemet. Még a délután folyamán egy igencsak exkluzív házi grillburger partin sikerült négy egyedet is betolnom az előző esti koncert igencsak hosszúra nyúlt after partijának keretein belül, így különösebben nem voltam éhes, viszont mivel tudtam jól, hogy hosszú lesz az éjszaka, így én is a többiekkel tartottam és a koncerthelyszín közelében található Pizza Lombardi egysége felé vettük a sétát. Ugyan helyi tudósok hambi fronton egy másik helyet ajánlottak, de most maradtunk inkább a közeli opciónál...

Ahogy azt már a névből is le lehet szűrni, bizony itt inkább a pizza a fő profil. Hamburgerből van sima, sajtos, sajtos-sonkás és dupla. Én a sajtos-sonkás mellett döntöttem, ami 950 kemény magyar forintba került. Kint foglaltunk helyet, majd bő 10 perc elteltével meg is érkezett az egyébként első ránézésre egész szimpatikus és igencsak méretes mű.

Túl sokat nem tudok tudományosan értekezni a hamburgerről, természetesen katarzisról nem beszélhetünk, de ezt mondjuk jelen esetben nem is vártam. A strandos burgerek generációjához sorolnám leginkább, a hús a fasírtosabb vonalat képviselte, sajttal túlzottan nem találkoztam és a sonka se sokkolta jelenlétével az ízlelőbimbóimat. Az adag nagyságából adódóan viszont az ár/érték arány rendben volt, de nem tartom túl valószínűnek, hogy mondjuk akár egy hét múlva még emlékezni fogok az élményre... Mondjuk ennek tükrében kíváncsi lennék a másik helyre, hogy mit tud, talán majd legközelebb sort kerítek rá!