Nem először és minden bizonnyal nem utoljára szerepel az oldalon a Ráday utca egyik legfényesebb gasztro csillaga, a Hoppácska! A siker és rajongásom titka abban rejlik, hogy hétről hétre új összeállításokkal jelentkeznek, de azért időről időre visszatérnek a legnagyobb kedvencek is a kínálatba. Töltött kürtőskalács fronton jelenleg komoly vetélytársuk nincsen, amit egyrészt az ételek rendkívül magas színvonalának, másrészt pedig a srácok párját ritkító, már-már zavarba ejtő közvetlenségüknek és kedvességüknek köszönhető. Kitűzött célom, hogy egyszer utolérem majd magam és sikerül az összes eddigi alkotásukat megkóstolnom, de amilyen rohamléptekkel haladnak előre és állnak elő az újabb és újabb őrületekkel, erre kevés esélyt látok, haha.
Mostani látogatásom legfőbb oka a kürtőskalácsba töltött chili con carne volt, nem hiába, hiszen nekem is az egyik legfőbb specialitásom a chilis bab, igaz én minden esetben kockázott hússal csinálom, de nem űzöm tűzzel-vassal a darált húsos verziót se, bár igazán jót nem sokat ettem még abból a fajtából. A múltkori hambis kalács tapasztalatain okulva most is inkább kicsi kalácsban kértem és a legelső falat után elégedetten csettintettem, hogy "Hé! Ez pont olyan mintha én csináltam volna!" Ez nem véletlen és nem is túlzás, mert egy gyors eszmecserét követően kiderült, hogy szinte lépésről lépésre ugyanúgy készítjük mindketten a chili con carnét! Háromféle csípősséggel lehet kérni (jalapeno, habanerp, naga jolokia) én megmaradtam a középső habaneronál, és tökéletes választásnak bizonyult. Pont még élvezhetően, kellemesen de azért erőteljesen csípős az étel, még simán élvezetes a falatozás, de azért néhány izzadtságcseppet sikerült így is a homlokomra rajzolni. A chilis bab alap tehát vitán felül hibátlan ízre és állagra egyaránt, a tetejére helyezett pár szem tortilla chips és némi reszelt sajt pedig tökéletes körítésnek bizonyult, adott egy kis pluszt az egészhez. A kalács is hibátlanul teljesített, így aztán nincs is nagyon mit ragozni ezen, akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, figyelje a folyamatosan változó kínálatot, és mindenképp menjen rá, ha lesz legközelebb is!
Régen ettem már édes kalácsot a srácoknál, így most muszáj volt rámennem a sajttortásra, hiszen a sajttorta egyik nagy kedvencem, mondom ezt úgy, hogy alapból nem vagyok egy nagy édesszájú. Ez a kalács akkora közönség kedvenc, hogy hónapok óta kirobbanthatatlanul megtalálható a kínálatban. Feltétnek lehet házi karamellát és áfonyaszószt is kérni, hagytam magam rábeszélni egy fele-fele arányra, és ez maximálisan jó döntésnek is bizonyult. Maga a sajttorta krém igazi mennyei manna, amihez mind az áfonya mind a karamella a lehető legtökéletesebb társnak bizonyult, új dimenziókba repítve az összeállítást. A kalács itt is kiválóan teljesített, így aztán megint sikerült behúzni a 10/10 élményt. Köszi srácok, csak így tovább, szerintem hamarosan újra találkozunk!
Megjegyzés: Az étterembe nem inkognitóban, hanem meghívásra érkeztem, így értelemszerűen a hely igyekezett tudása legjavát nyújtani, a vendéglátásért végül nem fizettem, de mindez pozitív cikk írására egyáltalán nem kötelezett. Bízom benne, hogy minden betérő vendég ugyanazzal a minőséggel fog találkozni mint én, illetve a cikkben leírtak, ellenkező esetben nyugodtan jelezzétek a problémát akár a helyszínen, akár felém.