Korábban már csináltam lencselevest szarvaskolbásszal, egészen elképesztő lencsekrémlevest, és egy igencsak gazdag currys lencsét is, most pedig újév tiszteletére egy kicsit hagyományosabbnak mondható, ám mégis kifejezetten "csabis" lencseleves készítésére adtam a fejem.

Egy evőkanálnyi sült zsíron 10 perc alatt üvegesre pirítottam 30dkg apróra kockázott vöröshagymát, amit közben sóval és borssal fűszereztem, majd a végén két gerezd reszelt fokhagyma és 1tk édes őrölt pirospaprika hozzáadását követően még 1-2 percig kavargattam az alapot. Ekkor került a lábosba a felkarikázott sárgarépa (27dkg) és fehérrépa (16dkg) is, illetve 1tk őrölt köménnyel is meghintettem és 1dl fehér borral is felöntöttem az alapom. Közben eszembe jutott, hogy megfeledkeztem a kolbászról, haha, amit még mindezek előtt akartam egy kicsit lepirítani a hagymával, így az csak ekkor került hozzáadásra, de igazából nem történt tragédia így sem. Szóval 20dkg jó kis hazai, csabai vastagkolbásszal dolgoztam, a karikákat én még feleztem is, de persze ez ízlés dolga. Hét perc aktív kevergetést követően jöhetett a lencse (25dkg), amit előző nap beáztattam, majd lecsepegtettem. Felöntöttem egy liter vízzel és egy konzervnyi passzírozott paradicsomot (240g) is hozzáöntöttem még. Egy kicsit újrasóztam és négy babérlevelet is beledobtam, majd fedő alatt 45 percen keresztül rotyogtattam, időnként megkevergetve a levest.

Háromnegyed óra alatt a lencse tökéletesen puhára főtt, és a zöldségek is a legtökéletesebb állagúra puhultak. Egy evőkanálnyi szárított petrezselymet is hozzáadtam még, majd öt perccel később késznek nyilvánítottam a levest. Ezúttal kevésbé harsány ízvilágú, de a kolbásztól mégis kellemesen csípős ízvilágú leves született, ami némi kenyér társaságában igazán kiadós egytálételnek is megállja a helyét. (6 adag)