Eléggé belehúzott az utóbbi időben a Don Pepe a kemencés szendvicsek adagolásával, hiszen havi rendszerességgel érkezik egy újabb összeállítás már egy ideje. Az alap koncepció nagyon szuper és a legtöbb esetben az összeállítások is minimum kellően érdekesek, izgalmasak, de jobb esetekben a teljes katarzist is sikerül elérniük. Az újabb kreáció, a Chicken & Egg (1880.-) első olvasatra annyira nem hozott lázba, de semmiképp se hagytam volna ki, és ezúttal kipróbáltam, milyen ez a szendvics, ha házhoz szállítva kérem.

A csomagolás, a korábban egy hambi rendelés esetén megismert magas színvonalat képviselte és viszonylag épségben sikerült átvészelnie a szendónak az utazást, bár mivel igencsak meg lett pakolva minden földi jóval, azért bizony kiesett 1-2 falatnyi a feltétek garmadájából. Az utazásnak köszönhetően kicsit ziláltnak tűnt ciabattába került rengeteg, de ezen nem akadtam fenn különösebben. Az első 1-2 harapást követően megállapítottam, amit már első olvasatra előre tudtam, hogy most nem a harsány ízek lesznek előtérben, ez most inkább egy nyugisabb, harmonikusabb összeállítás lett. Főszerepben a majonézes tojássaláta és a lilahagymás, baconös, besameles kukoricás sajtszósz. Itt aztán elég rendesen folyik minden, ezt garantáltan lehetetlen szépen enni. A roston csirkemell csíkok is korrektül teljesítettek, zöldségek terén pedig bébiparaj és paradicsom kapott helyet az összeállításban. Ugyan eredetileg jalapenonak is kellett volna lennie, de én eggyel se találkoztam, a kissé ingerszegény ízvilágot így féltávon fel is dobtam egy kiadós Tabasco locsolással.

Ezúttal nem vett le a lábamról a mű, de persze rossznak azért még így sem nevezném, hiszen egy igen gazdagon megpakolt, ízletes kis szendvics volt ez, amivel elég rendesen jól is laktam.