Régi ismerősöm már a Rizmajer, a magyar kézműves sör forradalmának hajnalán előszeretettel vettem időről időre 1-1 palack itókát az aquincumi kis termelői piacon megismert standjuknál, aztán pár éve a Blaha és Rákóczi tér között nyitottak sörházat kajáldával megfejelve és bár kezdettől fogva tervben volt egy látogatás, csupán az idei év elején tört meg a jég. Azóta többször is visszatértem beszerezni a kókuszos stout idénysörüket, amit én simán meghagynék állandóra, nemrégiben pedig a konyhát is leteszteltem.
A kínálat meglepően gazdag, az egyszerű szendvicsektől kezdve churroson át tényleg mindenki megtalálhatja a számítását, nekem pedig értelemszerűen a burger szekció volt már első pillantásra is a legizgalmasabb. Nem is volt egyszerű a választás, viszont hogy ha valahol van “ház ajánlata” vagy névadó specialitás, akkor szinte egészen biztos, hogy arra megyek rá elsőként.
Jelen esetben ez az extra sörház specialitás (2590.-) volt. A burger egész hamar elkészült, közben az épp aktuális idénysört kortyolgattam, a burger tál pedig igencsak brutális képet mutatott, amire egyáltalán nem voltam felkészülve. Elég egyértelmű volt hogy ezt nem lehet szépen enni, de nem is volt ezzel semmi gond. Ez most kicsit hülyén fog hangzani, de szegény húspogácsa, ami egyébként nagyon jól készült és ízre és állagra is tökéletes volt kicsit eltűnt a nagy feltét cunami alatt. Ettől függetlenül az összhatás csillagos ötös, nagyon jól harmonizáltak az ízek és még az elsőre kicsit furán hangzó erős pista is kellemesen beépült az ízvilágba. A sajt veszettül nyúlik, minden csöpög és ömlik a szaft, a buci is abszolút jófajta, szóval összességében kaján vigyorral tömtem magamba ezt az emberes szörnyeteget. Köret fronton a steak burgonya és a ketchup is teljesen átlagos, magamtól biztos nem kértem volna, számomra semmit nem tett pluszban az élményhez, de tudom azt is, hogy sokan szeretik, igénylik. Ettől és a hús viszonylagos eltűnésétől eltekintve egy abszolút kellemes meglepetésben és egy igencsak emberes zabálásban volt részem.
