A legutóbbi, máltai cikkhez hasonlóan most is igyekszem a tapasztalataimat megosztani a kedves olvasókkal, tippekkel, ajánlásokkal fűszerezve. Jó szokásom szerint alapos kutatómunka előzte meg az utat a nevezetességek, látnivalók mellett természetesen a helyi finomságokból is felkészültem, illetve jó pár szimpatikus vendéglátó egységet is elmentettem. Nyilvánvalóan így is volt, ami végül kimaradt, de azért azt hiszem semmi okom panaszra összességében.
A csapvíz Máltával ellentétben itt fogyasztásra nem kifejezetten tiltott, de azt olvastam, hogy az érzékenyebb gyomrú embereknél ez okozhat gondot, így aztán itt is érdemes lehet palackozott vízből feltankolni. A szóló cikkeknél már korábban kiemeltem, hogy ha Máltán elvarázsolt a vendégszeretet és az emberek pozitív mentalitása, akkor azt, amit Cipruson tapasztaltam, már szinte lehetetlen szavakkal leírni. Maximális önzetlenség, jófejség, érdeklődés és segítőkészség jellemzett szinte kivétel nélkül mindenhol mindenkit. Azt pedig külön kiemelném, hogy a tengerparti, vagy az egyéb random helyeken található ingyenes (!) nyilvános mosdók mindenhol patyolat tisztaságúak voltak, kézmosóval és kéztörlővel. Talán még mindig nem fogtam fel ezt teljesen.
Nicosiában, a fővárosban tett első kirándulás alkalmával vezetett az utam a Golem Brewhouse-hoz, ami egy nagyon kellemes kis kézműves sörfőzde, rendkívül finom sörökkel, köztük egy díjnyertes stouttal és egy végtelenül kedves fogadtatással megfejelve. Egy aranyos kis mellékutcában található, közvetlenül a török határ mellett. (Korábban a ciprusi sörmustában már kicsit bővebben is méltattam a helyet.)
Burger fronton több egységet is elmentettem előzetesen, végül a Burger Guy lett a befutó, ami egy nagyon jó választásnak bizonyult. A tágas benti vendégtér mellett egy parádés kinti egységgel is meg van támogatva a hely, a burger pedig egy igazán szaftos és ízletes alkotás, csillagos ötös házi sültkrumplival. Szóval, aki egy jó burgert szeretne enni a fővárosban, annak bátran ajánlom ezt a helyet! A burgerek 9-15€ között mozognak, attól függően, mennyire extrázzuk meg az összeállítást. (Bővebben a Burger Mustrában lehet olvasni a helyről)
Mivel Larnaka volt a bázis, így ott teszteltem a legtöbbet. Elsőként a Souvlaki.gr került kivesézésre, amit több blogon is ajánlottak. Nos, valóban egy nagyon príma hely, ahol kb. úgy fogadtak a srácok, mintha évek óta törzsvendég lettem volna, haha. Bent és kint is helyet lehet foglalni, az étlapon pedig csupa ínycsiklandozó fogás kapott helyett, elsősorban klasszikus görög gyros témakörben. Mivel nem voltam túl éhes, így csak a bárány és sertés souvlakit próbáltam ki pitával. Én nem is tudom, ettem-e valaha ennél finomabb bárányhúst, egyszerűen mesébe illő volt az íze és az állaga is. A sertés is rendben volt, de nyilván a bárány mellett labdába se tudott rúgni. Kiemelném még a pitát is, ami szintén egy kiváló darab volt. Ez a kis tál egyébként összesen 4.20€, ami azért elég baráti. Erősen ajánlott a hely!
Teljesen random, a google térképen börzézve futottam bele a H Athienou Bakery névre keresztelt pékségbe, ami egy igazi nekem való nyitvatartással van megáldva, hiszen már reggel 6-tól várja a reggelizni vágyókat ez a mesebeli oázis. Viszonylag nagy alapterületen rengeteg különböző finomság kapott helyet, viszont minden csak görögül van kiírva. Pont amikor már a telefonom vettem volna elő fordítás végett, már jött is a pult mögül a hölgy és mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, az összes (!) terméket bemutatta, hogy melyik micsoda, én pedig csak ámultam és bámultam, hogy ez most tényleg megtörténik-e. Nagyon nehéz volt a döntés, hiszen minden nagyon szimpatikus volt, viszont nem is lehetett kérdés, hogy minden reggelnek itt kellett kezdődnie, így aztán elég sok mindent sikerült megkóstolnom. Nem is tudom mit emeljek ki... Az biztos, hogy az ottani leveles tésztás háromszög egy teljesen másik ligában játszik, mint amit eddig idehaza ismertem. Már súlyra is igencsak tekintélyt parancsoló volt, de az ízek adták meg végül a kegyelemdöfést. Egy nagyon kellemes, karakteres fűszerezésű halloumi sajt volt a töltelék, az elfogyasztása után pedig lényegében délig jól is laktam, így aztán a 2.5€-s ár is több, mint korrektnek mondható. Édes fronton nem hagyhattam ki a bougatsát, amit 2 évvel ezelőtt én magam is elkészítettem és nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon milyen lehet az eredeti, és hát megnyugvással töltött el, hogy nagyon jót sikerült annak idején alkotnom, az eredeti ismerete nélkül is. Kóstoltam még egy nagyon tömény, szirupos, grízes süteményt is, ami magokkal volt leszórva, illetve a sütőtökös-mazsolás kis batyu is egy nagyon érdekes és tetszetős kis darab volt. A tahinis csiga pedig egy igazi embert próbáló darab, annyira tömény, hogy én csak 3 részletben tudtam megenni. Kipróbáltam a ciprusi/görög karácsonyi süteményt is, ez a kourabiedes, ami egy rendkívül omlós, porcukorral borított keksz szerű édesség, ami mandulával van megtöltve. Nagy kedvencem nem lett, de egy határozottan érdekes élményt nyújtott. Mindent összevetve szerelem volt ez a hely első látásra, szívesen lennék törzsvendég és már most nagyon hiányzik!
Páfosz városában a Riganato Greek Grill került tesztelésre teljesen random alapon, ahol a különböző gyros opciók voltak az étlap legfőbb elemei. Én nem is vacakoltam sokat, rámentem a legdurvább összeállításra, ez a Mixed Grill volt és a következő elemeket tartalmazta: csirke és sertés souvlaki, shieftalia (ciprusi kolbász), vegyes gyros, grillezett halloumi, illetve az olyan alapértelmezés szerinti köretek, mint pita, saláta, sült krumpli és szósz. Mindez pedig 16.25€ áron. A hely maga egyébként szimpatikus, tágas benti és kiülős résszel is. A személyzet mondjuk nem állt teljesen a helyzet magaslatán és mindig sokat kellett várni, hogy valaki odajöjjön az asztalhoz. A tál eléggé brutális képet mutatott, de ami ennél is fontosabb, hogy minden egyes eleme nagyon rendben volt. Kiemelkedőnek azért nem nevezném, de egy több, mint tisztességes lakoma volt ez!
A Larnakában található The Tudor Innről a sörös cikkben már áradoztam, hogy egy mennyire zseniális hely, csillagos ötös vendéglátással, nagyon jó hangulattal, szuper sörökkel és egy egyébként szimpatikus étlappal, amiről ezúttal én most nem szemezgettem, csak sörözgettem, illetve a hozzá kapott popcornt ropogtattam csupán. Egy igazi rejtett gyöngyszem a hely, ami a tengerparti sétányról lefordulva egy cuki kis utcában található.
A szintén larnakai Savino Rock Barról is szintén áradoztam már a korábban említett sörös cikkben, hiszen egyrészt igencsak erős kézműves sörválasztékkal rendelkeznek, másrészt pedig röviditalok terén, főleg wiszkiben is nagyon erős még a kínálat. Az ajándék popcorn itt is alapvetés, ahogy a legjobb rock/metal muzsikák is a háttérben. A szomszédos Pikla streetfood helyről pedig elég menő burgereket is lehet rendelni az iszogatás mellé, így aztán szintén egy kihagyhatatlan és erősen ajánlott hely ez is!
Ayia Napa több szempontból is a ciprusi kirándulás egyik csúcspontja volt, a fantasztikus barlangok és a csodálatos Nissi Beach is mesébe illő élmény volt, amit aztán egy jó kis tradicionális étellel muszáj volt megkoronázni. Az Old Village Tavern lett végül a kiszemelt hely, rendkívül szimpatikus terasszal és a lényegében alapvetésnek számító rendkívül kedves fogadtatással. Legnagyobb meglepetésemre viszont a kora délutáni órákban nem volt egyetlen vendég se, ami ugyan elvileg sosem jó előjel, de azért bíztam egy jó élményben. Az étlapról nem volt könnyű a választás, hiszen több szemrevaló ciprusi tradicionális étel is helyet kapott. Végül a muszaka mellett döntöttem, mivel nem is emlékszem mikor ettem már utoljára. A kompozíció elég szemrevaló volt és hát szerencsére az ízre se lehetett panaszom. Egy egészen elképesztő ízorgia volt az egész, én pedig csak kapkodtam a fejemet, hiszen egy elképesztően izgalmas étel ez, amiben a darált hús és a padlizsán/cukkini párosa valami eszméletlenül jól működik együtt, főleg a hangsúlyos fahéj jelenlétnek köszönhetően engem teljesen elvarázsolt. A fel-felbukkanó burgonya darabok csak tovább növelték a katarzist, a besamel krémességéről nem is beszélve. Egy igazi csoda ez az étel és rögtön kedvet is kaptam, hogy majd egyszer elkészítsem a közeljövőben. A hozzá kapott zöldségek és tzatziki korrekt kísérők voltak, a pita pedig mondhatni szokás szerint hibátlan darab. A 15€ árat teljesen korrektnek mondanám, ízre és adagra is hibátlan volt, így aztán határozottan ajánlott lett nálam ez a hely is.
