Vasárnap lezárult az idei Csabi Konyhája rendezvénysorozat első fejezete. Igencsak erős kezdés volt ez, a régi törzsvendégek mellett sok új érdeklődőt is köszönthettem, a visszajelzések alapján pedig egyértelműen kijelenthető, hogy imádtátok a pulyka burgert. Volt aki odáig merészkedett, hogy még a tavalyi nagy fejlesztésnél, a céklás burgernél is jobbnak nevezte! :O Köszönöm mindenkinek aki eljött valamelyik eseményre, remélem visszatértek még, illetve akinek esetleg nem sikerült eljönnie, lehet pótolni júliusban, hiszen nincs megállás! Az alábbi képen látható az első tesztpéldánya az új fejlesztésemnek, amit júliusban tudtok majd falatozni a Bikini Beach teraszán, ezen a héten szerdán és csütörtökön foci EB közvetítésekkel megfejelve, a többi napokat pedig lást a kis fejlécen:

Alig több mint egy hónappal ezelőtt én is bemutattam már lelkendezve Budapest legújabb Tex-Mex vonalas képviselőjét, a Revolución csodás kis egységét, ahova azóta már egy baráti társasággal vissza is tértem, akkor csak egy kis előételt, az egészen fantasztikus rántott uborkát kóstoltam. Aztán a Hamburger Days-en (#1, #2) egy új burgerrel neveztek a versenyre, én pedig alig vártam, hogy az üzletben is kapható legyen ez a már megjelenésében is igencsak extrém burger!

Mindig nagyon örülök, amikor Berettyóújfaluban játszunk a zenekarommal, mivel az ottani emberek kedvessége és valahogy az egész hely szelleme egyszerűen zseniális és utánozhatatlan. Ezúttal egy kis fesztivál keretein belül érkeztünk Újfalura és amikor kaptam egy baráti fülest arról, hogy a közelben van egy nagyon jó kis hely, ahol kézműves burgert is készítenek és még késő estig nyitva is van, egyértelmű volt, hogy le kell tesztelnem, mit tud a Maurizio, ami ráadásul eredetileg egy pizzéria, ami ugye ritkán szokott jót jelenteni előzetesen, én mégis nagyon bizakodva léptem be az ajtón.

Ahogy azt a pénteki beszámolóm végén említettem, a szombati napon olyan célkitűzéssel indultam neki a Hamburger Daysnek, hogy nem kockáztatok és régi jól bevált kedvenc helyekre térek vissza néhány falat erejéig. Az időjárás maradt a régi, igazi fojtogató kánikula, én pedig a kora délutáni időnek köszönhetően jó alaposan bekentem magam napvédő krémmel indulás előtt, ami ugye csak részben segített a helyzeten, mert most valahogy tényleg még az előző napnál is brutálisabb volt elviselni a puszta létezést is a fesztivál területén, ahol továbbra is elég szolidan képviseltette magát a nagyérdemű és az árnyék egyaránt...

Ez a negyedik alkalom, hogy megrendezésre került a Hamburger Days, minden burger fanatikus mennyországa a Millenárison. Én az első esemény kivételével eddig mindig ott voltam (2015, 2014), tavaly ráadásul két napon is, tehát elég evidens volt az idei részvételem is. Az időjárás minden eddiginél brutálisabbra fordult, így aztán a fojtogató hőségnek köszönhetően igyekeztem minél későbbre kitolni a látogatást, de el akartam kerülni az esti tömegnyomort is. Délután 4 óra magasságában kissé döbbenten realizáltam, hogy konkrétan kong a fesztivál az ürességtől. Nekem ez mondjuk abból a szempontból jól jött, hogy legalább nem kellett a tűző napon sorban állnom.