Amikor hozok fel otthonról néhány szál igazi házikolbászt, mindig ott állok a nehéz kérdés előtt, hogy mit is kezdjek vele. Ha megvágom, akkor annak nagyon gyors elfogyás lesz a vége. Persze nagyon durva élmény a kolbászos kenyér / szendvics, de az esetek többségében azért mindig megpróbálom valami különleges ételhez felhasználni. Vagy ha épp nem is különleges a dolog, de egy régi jól bevált étel, például egy rakott krumpli mégis csak egy igazi hazai kolbászból a legjobb! Ezúttal egy mennyei zöldbableveshez használtam fel egy szállal.

A tavalyi hóakadállyal ellentétben idén meglepően kellemes idővel köszöntöttük a márciust, ami igazából jelen eseményre nem igazán volt hatással, mivel a sokaknak már egészen biztosan ismerős helyszínen, a Vas utcai Casa de la Musica Hostel épületének pincehelységében került megrendezésre egy kis főzőcske egy szűkebb baráti kör számára. Igazság szerint ez egyfajta bemelegítésnek is felfogható a terasz nyitása előtt, ami a tervek szerint áprilisban fog megvalósulni. Ugyan konkrétumokkal még nem tudok szolgálni, de jelen állás szerint heti két alkalommal jómagam fogok tüsténkedni a konyhában, egyfajta Csabi Konyhája Élőshow keretein belül, ahova természetesen mindenkit várok majd sok szeretettel! :)

A blog rendszeres olvasói már jól tudják, hogy mekkora krémleves fanatikus vagyok, de idáig valahogy kimaradt a szórásból a fokhagymakrémleves, ami talán nyugodtan nevezhető az egyik legalapabb fajtának. Persze ennek is van ezer változata, és én is igyekeztem egy saját, extrém ízvilágot összehozni, az eredmény pedig az egyszerűség és a minimális ráfordított idő tekintetében még engem is meglepett.

Korábban már sikeresen leteszteltem egy hamburgert a W35-ben és már akkor szemet vetettem néhány más fogásra, ami miatt érdemesnek tartottam visszatérni valamikor a közeljövőben. Nos, egészen véletlenül pont a Wesselényi 35 szám alatt adódott dolgom a napokban, ahol egyébként nagyon durva, hogy milyen illatok keringenek a belső udvaron, nem igazán irigylem az ott lakókat. :) Viszont teltház volt, így inkább átnéztünk a W35 Romba, amivel kapcsolatban amúgy is kíváncsi voltam a helyre, hiszen 23-án én is részt fogok venni majd az erősevő versenyen.

Minden bizonnyal a Torkos Csütörtököt aligha kell bemutatni bárkinek is, hiszen már kilencedik alkalommal került megrendezésre eme jeles gasztronómiai esemény, aminek keretein belül a résztvevő éttermek vállalják, hogy féláron biztosítanak minden ételt és italt a kínálatukból. A tavalyi inkább negatív élmény után ezúttal bíztam benne, hogy sikerül egy jobb helyet választani. Felesleges lenne kertelni, ilyenkor tényleg rá kell menni az extra dolgokra, azért a félár nem játék, nem rántott húst kell ilyenkor enni, plusz az sem mellékes ugye, hogy hova megy az ember. Persze az ár, a drágaság nem mindig mérvadó, de szerencsére elég hamar megszólalt bennem a belső hang és a kínálatában is megnyerő, valamint a hely exkluzivitásában is igen tetszetős Nádor Magyaros Borétteremre esett a választás.