Egy kora őszi esős délután esett meg, hogy a Stex Ház képében egy régi kiszemeltet sikerült kipróbálni éttermek terén. Az előzetesen szemrevételezett étlap igencsak bizakodásra adott okot és már rögtön itt az elején leszögezhetem, hogy a valóság sem okozott csalódást.
Paprikás krumpli, ahogy én szeretem. Így is fogalmazhatnék. Mert hát ahogy az az ilyen klasszikus ételeknél lenni szokott, ahány ház annyi szokás, ahány száj, annyiféle ízesítés. Ráadásul én elég bő lével, inkább levesesre szoktam csinálni, aztán az idő előrehaladtával lesz egyre szilárdabb a cucc. Mivel én általában egy hadseregnyi adagot szoktam főzni, így azért mindig valamivel feldobom a változatosság kedvéért, van hogy például tejfölt is teszek még rá, de az igazat megvallva, egy jó paprikás krumplit sosem lehet megunni!
A Kobuci kert Óbudán a Szentlélek tér mellett, a Fő téren található kis hangulatos hely, ahol esténként még élőzenei mulatságok is szoktak lenni. Szeptember elején, még amikor jó idő volt, a bezárás előtti utolsó hetekben sikerült elhörpölnöm itt néhány sört, illetve az igen csábítóan kinéző helyi finomságot is megkóstoltam, ami egész egyszerűen csak kobuci névre hallgat.
A lángosról leginkább a strand, a vízpart, a fesztiválok és még esetleg a piac jut elsőként az ember eszébe. Pedig Budapest belvárosában a Blaha Lujza téren, a Corvintető mellett van egy igazi rejtett gyöngyszem, ami ráadásul elég partibarát nyitvatartással áll az éhező vendégek szolgálatára. Már több helyről is hallottam, hogy milyen jó ott a lángos, illetve volt már alkalmam az alap verziókat megkóstolni párszor, de ezúttal valami igazán különlegesre fájt a fogam! Szerencsére az ilyen nekem való specialitásokra egy külön lap hívja fel a figyelmet, amit szemrevételezve azonnal a Parasztos lángoson akadt meg a szemem!
Imádom a lecsót! Van egyáltalán olyan ember aki nem? Alapvetően kétféleképpen lehet elkészíteni, van az időtakarékosabb verzió, amikor a zöldségek párolását követően néhány tojást ráütünk és ízlés szerint készre sütjük. Ezt is nagyon szeretem, de az igazán fantasztikus lecsó nekem a tarhonyás marad, nagyon nagy kedvenc, amiből természetesen nem hiányozhat a jó csabai házikolbász sem!
