Ilyenkor a nagy nyári melegben sokakkal ellentétben engem nem különösebben szoktak taszítani a nehéz, brutális fogások, viszont a konyhában eltöltött időt azért a legnagyobb hőségben én is igyekszek minimalizálni. Így jutott eszembe, hogy csináljak egy gyorsan és egyszerűen elkészíthető tésztaételt, tonhallal a főszerepben!
Nagyon szeretem a pestós ételeket, legutóbb egy elég menő ultrasajtos csirkés őrületet csináltam, most pedig már az elején tudtam, hogy valami kolbászos különlegességet fogok csinálni, de valami csibészes fordulaton gondolkodtam még, hogy mivel lehetne feldobni az összeállítást. Persze mindez már a boltban a zöldséges szekciónál álldogálva, fel-alá mászkálva, és ekkor akadt meg a szemem egy céklarakáson, és már össze is állt a kép a fejemben. Nem mondom, azért volt bennem némi félsz a végeredményt illetően, de bíztam benne, hogy nem csak extrém, de finom is lesz a kész mű.
Első olvasatra nagyon elképedtem és bár nem gondoltam komolyabban bele, hogy vajon milyen élményt is nyújthat egy ilyen nem mindennapi őrület, de valahogy azt éreztem, hogy ez egy igazi nekem való összeállítás. Ráadásul ezúttal még háttérsztori is van egészhez, íme: Állítólag Új-Zéland korábbi miniszterelnökének saját házi receptúrája alapján vált népszerűvé 2017-ben ez az extravagáns összeállítás, méghozzá olyannyira, hogy az új-zélandi pizzások azóta is időről-időre étlapjukra teszik érdekességként. Nos, az ötlet nekünk is nagyon megtetszett, ezért aztán júniusra elkészítettük a hónap extra pizzájaként saját HAWAII SPAGETTI PIZZA verziónkat, ami húsos és vegán verziókban is elérhető. (2590.-)
A blog rendszeres olvasóinak nyilván a könyökén jön már ki a Don Pepe tekercsei iránt érzett rajongásom, de mégis úgy érzem, hogy minden egyes alkalommal meg kell említenem, hiszen szorosan hozzátartozik a teljes képhez, illetve minden esetben egy erős de egyáltalán nem elfogult kiindulási alap. Ráadásul az utóbbi időben rendre igencsak pozitív élményekkel gazdagodtam, így aztán most is pozitív előjelekkel vártam az újabb összeállítást, amit ugyan nem mondanék teljesen hétköznapinak, de nem is iratkozik fel a legextrémebb Don Pepe őrületek listájára, amivel egyébként nincs is semmi baj.
Sajnos a múlt havi fish & chips burgert kihagytam, pedig nagyon ígéretesen hangzott, így aztán most a júniusi specialitás, a Mojito Burger (1890.-) kapcsán úgy döntöttem, hogy mindenképp lecsapok rá. Ugyan nem igazán vagyok rajongója a csirkés hamburgereknek, viszont eléggé nyitottnak is tartom magam ahhoz, hogy mindenképp adjak egy esélyt a dolognak a békéscsabai Stop Burger prezentálásában!
