Szerintem évek óta nem csináltam már túrós tésztát, pedig ez is gyerekkori kedvencem. Szeretem csuszatésztával, de galuskával is, illetve anno én úgy csináltam, hogy némi pirított baconnel megbolondítva, tepsiben elegyengetve, a tetejére sajtot szórva, sütőben összesütöttem az egészet. Úgy rémlett, erről már írtam is korábban, de hiába kerestem, nem találtam róla semmit. Ezúttal még egy picit csavartam a történeten...
Véletlenül akadt meg a szemem a recepten, ami elsőre nagyon megtetszett. Itt-ott változtattam a leírtakon, de igazából a művelet közben is rájöttem pár dologra, hogy hogyan lehetett volna az egészet még könnyebbé és hatásosabbá tenni. Az egész úgy kezdődött hogy némi olajon megfuttattam 3 evőkanál lisztet, majd elkezdtem hozzáönteni fél liter tejet szakaszosan, kb. decinkét. Na, ennek hatására egyből jól összeugrott az egész, így percekig azon melóztam, hogy csomómentesítsem az ügyet. A recept szerint ráadásul ekkor már a hagymát is hozzá kéne adni (az első öntés után), amivel totál ellehetetlenítenénk a csomómentesre keverést. Szóval ha legközelebb csinálom, inkább először a hagymát pirítom majd le, és majd utána mindenféle vacakolás nélkül, a már előtte külön csomómentesre kevert lisztes tejet hozzáönteném ügyesen, majd együtt főzném tovább 10 percig kb., amíg jól besűrűsödik. Egyébként egy fej lilahagymát használtam (félbevágva, majd úgy felszeletelve) és 3 szál felkarikázott újhagymát. Kicsit megsóztam, illetve borsoztam az egészet.
Közben megfőztem a csuszatésztát, amit jól összekevertem 40 dkg túróval. A kivajazott tepsibe elegyengettem a tésztát (újrasóztam, borsoztam), majd a tetejére halmoztam a jól besűrűsödött hagymás mártásomat is, amibe a végén még a már korábban lereszelt 20 dkg füstölt sajt kb. 1/3-át is belekevertem. Én mondjuk imádok mindent mindennel jól összekutyulni, szóval igazából ezt a szószt is előtte hozzá lehetett volna keverni a tésztához, de ez a rétegzős technika se rossz. Aztán a maradék sajtot pedig még rászórtam a tetejére. Mivel elég zsíros, ragadós volt a sajt, így nem igazán sikerült szépen egyenletesen eloszlatni, de mivel a szószban már így is volt bőven, így azért a sajthiány miatt nem aggódtam. Előmelegített sütőben, 180 fokon barnulásig sütöttem. Fincsi kis újabb húsmentes fogás lett ez, az igazán ínyencek pedig még a tetejére rakhatnak tejfölt is! :P