Tavaly Debrecenben sikerült teljesen véletlenül belefutnom a mangalica fesztiválba, ami nagyon tetszett nekem akkor, nagyban köszönhetően a zseniális választásnak bizonyuló kályhás lepénynek. De úgy maga az egész hangulat is nagyon megnyerő volt, így aztán nem véletlen, hogy megörültem az idei pesti dátumnak. Ezúttal csupán a Szabadség térre kellett elsétálnom valami finomság után kutatva.

Szombaton délután sikerült némi időt szakítanom a kiruccanásra, amiből végül egy kissé sietős vizit lett. Egyébként valami embertelenül sokan voltak és sokszor szinte lehetetlen volt haladni a tömegben, így nagyon nem is erőltettem a túl sokáig maradást. Mondjuk az ilyenkor szokásos csecsebecsék már annyira nem hoznak lázba, sokkal inkább fentem a fogam valami jó kis mangalica burgerre, amit viszont sehogy se sikerült találni a fesztiválon. Volt viszont mangalica hot dog 900-ért, ami nem igazán tűnt túl vonzónak (kifli + virsli + hagyma), úgyhogy inkább tovább börzéztem. A helyzet az, hogy inkább a kolbász, a hurka ment a leginkább, illetve az ilyenkor szokásos nyers disznótoros cuccok képviseltették magukat többségben. Volt egy-két nem éppen témába vágó versenyző is (szarvas, kacsa) illetve sok sajtkülönlegesség. Végül egy lángosos mellett köteleztem el magam, mivel nem akartam megint kályhás lepényt enni, hiszen az most is, itt is volt. A várakozás közben aztán lángos helyett a laska mellett döntöttem, ami igazából szintén egy lepény volt. Tejföllel megkenve, mangalica kolbásszal, uborkával és sajttal. Mindez 1100-ért. A külcsínre mondjuk egy kicsit talán jobban is figyelhettek volna, mivel az egy dolog, hogy szétszakadt az összehajtás közben, de még rosszul is volt összehajtva, nem volt fedésben a két fél, és lényegében az első apró mozdulat során széthullott az egész. Amúgy ízre rendben volt.

Aztán csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy gyermekkorom kedvenc disznótoros kajájára, a hagymás vérre befizessek még távozás előtt, így aztán kértem még egy kisebb adagot (18 deka) és egy szelet kenyeret, amiért egy ezrest kellett kiperkálnom. Persze teljesen nonszensz az ár, de hát ezek a fesztiválok már csak ilyenek... Viszont legalább isteni finom volt! Mondjuk nem tudom, hogy ezt el lehet-e egyáltalán rontani, de én elégedetten, nosztalgikus örömmel falatoztam.