Ismét egy Bónusz Brigádos ajánlat, amit nem bírtam kihagyni, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy túlságosan vérmes reményeket nem tápláltam a VII. kerületi Nagy Diófa utcában található Dióhéj Étterem burgere irányában, de úgy voltam vele, hogy 1290 forintért egy próbát megér a dolog...
A bónusz szerint asztalfoglalás is szükséges volt, mondjuk nem tudom, hogy a vasárnap kora estének vagy másnak volt köszönhető, de lényegében tök üres volt az egész étterem érkezésünkkor. Amúgy maga az étterem egész barátságos, bár talán egy kissé modoros, régimódi, amire az eléggé sztenderd étlap is ráerősített. Furcsamód a hamburger például nem is szerepel rajta, így igazából kicsit nehéz is számomra felfogni, hogy mi is volt az étterem célja ezzel a bónusszal. Limonádé és sör közül választhattam az akció részeként, az utóbbi mellett döntöttem. Érdekes módon a konyha az emeleten került kialakításra és egy furcsa, de egyben jópofa sípszó jelzi az ételek elkészültét. Durván 20 perccel a rendelés leadását követően érkezett meg a nagy mű, egy egész pofás tál képében, ami mondjuk nem meglepő módon "kissé" eltért a bónuszban közzétett fotón látható egyedtől...
A burger ránézésre egész biztató, ahogy a krumpli is, amit megkóstolva egy valóban korrekt, házi steakburgonyával találtam szembe magam. A tányér szélén helyet foglaló szószválaszték egy kissé a humoros vonalat erősítette (ketchup-mustár-majonéz-csípős paprikás), és mivel sajnálatos módon eléggé megborulhatott a szószos vödör a burgerbe, ami a csípőset leszámítva ugyanezekből állt, így nem igazán volt ingerem még tovább fokozni a szószmérgezést a krumplival, inkább magában ettem, és csak a végén mártogattam egyfajta levezetésként... A burger legnagyobb erőssége egyébként a zsemle volt, ami tényleg egy korrekt darab, ezen kívül sajnos túl sokat nem nyújtott az összeállítás, ami eléggé indokolatlanul tele volt nyomva a ketchup-mustár-majonéz szentháromságával. Volt még benne amúgy saláta, hagyma, paradicsom és uborka is, de leginkább a jó kis nyúlós sajt okozott némi felüdülést a falatozás közben. A bónusz alatti (szokásos jópofa) kommenteken derülve sikerült megtudnom, hogy egyébként 14 dekás hús került a zsemlébe, ami nem nyújtott semmi extra élményt és kissé az óriás elnevezés is jogosan megkérdőjelezhető. Persze mondjuk éhes nem maradtam, de maga az élmény teljesen felejthető volt.
A burger ránézésre egész biztató, ahogy a krumpli is, amit megkóstolva egy valóban korrekt, házi steakburgonyával találtam szembe magam. A tányér szélén helyet foglaló szószválaszték egy kissé a humoros vonalat erősítette (ketchup-mustár-majonéz-csípős paprikás), és mivel sajnálatos módon eléggé megborulhatott a szószos vödör a burgerbe, ami a csípőset leszámítva ugyanezekből állt, így nem igazán volt ingerem még tovább fokozni a szószmérgezést a krumplival, inkább magában ettem, és csak a végén mártogattam egyfajta levezetésként... A burger legnagyobb erőssége egyébként a zsemle volt, ami tényleg egy korrekt darab, ezen kívül sajnos túl sokat nem nyújtott az összeállítás, ami eléggé indokolatlanul tele volt nyomva a ketchup-mustár-majonéz szentháromságával. Volt még benne amúgy saláta, hagyma, paradicsom és uborka is, de leginkább a jó kis nyúlós sajt okozott némi felüdülést a falatozás közben. A bónusz alatti (szokásos jópofa) kommenteken derülve sikerült megtudnom, hogy egyébként 14 dekás hús került a zsemlébe, ami nem nyújtott semmi extra élményt és kissé az óriás elnevezés is jogosan megkérdőjelezhető. Persze mondjuk éhes nem maradtam, de maga az élmény teljesen felejthető volt.