Gyerekkori kedvenceim egyike a milánói/bolognai tésztafélék, amikkel én magam is operáltam már a blog története során párszor (vörösboros gombás / gyömbéres rakott ügy), viszont érdekes módon még soha nem volt szerencsém a húsgombócos verzióhoz, pedig ha valami, akkor ez a fajta megvalósulása a dolgoknak eléggé klasszikusnak mondható. Elég sokat morfondíroztam a mikénteken és hogyanokon, mire nekikezdtem a főzésnek. A végeredményről pedig elöljáróban annyit elmondhatok, hogy bár nem lett teljesen olyan, mint amilyenre számítottam, de ettől függetlenül is brutálisan finom és laktató tésztacsoda született, amivel még biztos fogok foglalkozni a jövőben is.
Első körben a húsgolyókat készítettem el, amihez egy nagyobb tálban összegyűjtöttem a hozzávalókat. Bár nem különösebben szívlelem, de ezúttal előrecsomagolt 50-50 marha/sertés darált hússal dolgoztam (50dkg), amihez 10dkg (gm) zsemlemorzsát, 1 csokor apróra vágott friss petrezselymet, 1 tojást, 1ek étolajat, 3 gerezd (12g) reszelt fokhagymát adtam és sóztam, borsoztam. Jó alaposan összedolgoztam, átgyúrtam, majd betettem a hűtőbe pihenni.
A paradicsomos alapnak estem neki második lépésben. Némi olajon üvegesre pirítottam 27dkg apróra kockázott vöröshagymát (10p), amit sóztam, borsoztam, majd 2 gerezd (9g) reszelt fokhagymával is elkevertem, 1tk őrölt édes pirospaprikával is meghintettem. Felöntöttem 1dl száraz vörösborral és egy félfőre vágott répát (170g) is hozzádobtam, majd 10 percig rotyogtattam. Ekkor két konzervnyi (2x400g) hámozott, kockázott bazsalikomos paradicsom következett a sorban 1tk kakukkfűvel megspékelve, valamint még 1dl vízzel felöntve. Ismételten sóztam, borsoztam, 1tk barna cukorral is meghintettem, valamint fél csokor friss bazsalikom leveleit is bele tépkedtem, két babérlevél hozzáadását követően pedig már csak 20 percnyi rotyogtatás következett fedő alatt, időnként megkeverve. Ekkor ismét sóztam, borsoztam, 2tk barna cukorral ismét megkínáltam még és 1tk füstölt cayenne-el is tovább színesítettem az ízvilágot. 40 perc rotyogtatás következett, ami idő alatt elkészítettem a húsgombócokat.
Nekem 15 kis gombóc született, de persze ez abszolút ízlés dolga, hogy ki mekkorákat formáz. Egy nagyobb serpenyőben olajat hevítettem, majd 10 perc alatt folyamatosan forgatva szép kérget sütöttem a gombócokra, majd kiszedtem őket, és feltettem a vizet is főni a tésztához. Elég jól sikerült összehangolni a műveleteket, így pont mire felforrt a víz, a paradicsomszósznál is letelt a fentebb jelzett idő, így belekerültek a húsgombócok, amiket beleforgattam a szószba és még annyit túlóráztak benne, amíg a tészta megfőtt. A tésztát leszűrve pedig jó alaposan összekevertem a húsgombócos mártással.
Frissen reszelt parmezánnal és 1-2 levél bazsalikommal tálaltam ezt az eléggé menő tésztaételt, amivel kapcsolatban a következőkre jutottam. Szószból mindenképp több kellett volna, mert ez így kissé határeset volt és bár a húsgombóc abszolút jelesre vizsgázott, kicsit azt is szaftosabbnak álmodtam meg előzetesen. Első próbálkozásnak mondjuk így is várakozáson felül teljesített a kész mű, elég brutális ízvilágot sikerült kialakítani és hát bizony könnyen padlóra küldi az embert egy ilyen, a képen is látható tányér elfogyasztása 3-4 húsgombóccal. (4 adag)
