A XIII. kerületben található Burgerlandről azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy Majkához köthető az egyébként elég színes étlappal (tehát nem csak hamburgerrel) operáló étterem. (Közben azt az infót kaptam, hogy neki már egy jó ideje nincs köze az étteremhez.) Már egy jó ideje tervben volt egy teszt, végül házhozszállítós ügy lett belőle, még ha nem is kifejezetten támogatom ezt egy hamburger esetében.
Nem mehetek el mellette szó nélkül, hogy sajnos a honlapon lehetne mit javítani, kicsit zavarosak a menüpontok és a rendelésnél is egy olyan felugró ablak jelenik meg előttünk, aminek a tetejét nem lehet látni néhány fontosnak tűnő információval, viszont mozgatni sem lehet azt. Nem volt egyszerű kiválasztanom a burgert, mert bár jól láthatóan igyekeznek minden igényt kielégíteni, valahogy mégsem találtam egy olyan összeállítást sem, amire azt mondtam volna, hogy na igen, ez kell nekem! Plusz a legtöbb esetben a ketchup-mustár-majonéz szentháromságot erőltetik szószok terén, arról nem is beszélve, bárhogy kerestem, nem igazán derült ki, hogy mi a lényegi különbség a normál és az óriás burger között. Egyedül az ehetetlen küldetés van feltüntetve, hogy 2x16dkg húspogácsával van felszerelve.
Végül a névadó burger (füstölt tarja, majonéz, húspogácsa, cheddar sajt, paradicsom, kígyóuborka, lilahagyma, mustár, ketchup) mellett tettem le a voksom, és ha már lúd legyen kövér alapon extráztam még baconnel is, ami csak 180ft többletköltséget jelentett az 1940 forintos alap áron felül. Illetve még 350ft kiszállítási díj is hozzácsapódott, ami viszont egyáltalán nem mondható vészesnek. A jelzett egy órás időből sikerült 10 percet faragni ebédidőben, amiért mindenképp jár a pacsi! A csomagolás nincs túlbonyolítva, sima fehér műanyag zacskóban foglalt helyet az alufóliába és papírba csomagolt burger, ami jól érezhetően még meleg volt, ami azért nekem mindig nagy félelmem ilyenkor, hogy kihűlve érkezik meg az étel.
Kicsomagolva eléggé zilált kép fogadott, szegény hambi nem volt a legjobb formában. Kettévágva viszont nem várt meglepetésként ért, hogy a hús olyan szinten szaftos, hogy azt tanítani lehetne és bár megelőlegeztem a totál csontszárazra sütést, nagyon kellemes medium, rózsaszín húspogácsa fogadott. Elég nehéz volt enni a burgert, mert csúszkált elég rendesen mindenfelé a rengeteg szafttól és szósztól. A zsemle nem volt sem kiemelkedően jó, se rossz, bár kicsit nehéz volt megítélni hozni, hiszen annyira át volt áztatva. A zöldségeket nem spórolták ki, jól is teljesítettek, a füstölt tarja önmagában viszont nem adott akkora pluszt, mint vártam, az alatta megbújó baconnel együtt viszont egy izgalmas duót alkotott. A főhős viszont egyértelműen a méretes és szaftos, és nem utolsósorban rendkívül ízletes húspogácsa. Így bár kissé felemás érzések kavarogtak bennem a hamburger falatozása közben, a rendkívül erősen muzsikáló húspogácsának köszönhetően egy egyértelműen pozitív meglepetésként éltem meg ezt a hamburgerezést, ráadásul a nem túl hálás kiszállítós műfajban. Azt hiszem adok majd egy esélyt helynek helyszíni fogyasztással is ezek után!
