Eddig nem igazán voltak elkényeztetve a Békés megyei tex-mex rajongók és az igazat megvallva nem is igazán tudnék másik opciót mondani, ahol ilyen jellegű ételeket lehetne kapni. Tavaly indult hódító útjára a viharsarki gyökerekkel rendelkező Mexicali Burritruck a fővárosban és számos fesztivált is megjártak, miután végül hazatérve, Gyulán folytatta működését a Vágréti házaspár vezette kis kocsi. Aztán a járvány miatt kénytelenek voltak átállni a házhozszállításra, de végül a vidéki lazításnak köszönhetően szerdán ismét megnyitott az igencsak feltűnő, rendkívül szép, színes autó a TESCO parkolóban. Gyurival már egy ideje szó volt róla, hogy letesztelem a kínálatot, így aztán kaptam az alkalmon és rögtön az újranyitás napján a fürdőváros felé vettem az irányt.

Már messziről kiszúrtam a szép napsütéses délutánon az autót, ami előtt két könyöklő is kihelyezésre került. Egy ízig-vérig családi vállalkozásról van szó, ahol Gyuri és kedves felesége, Szilvi kedvesen, vidáman és kellő odafigyeléssel, profizmussal, a jelenlegi higiéniai szabályozások maximális betartása mellett végzik a dolgukat. Ottlétem alatt nem csak velük, de a folyamatosan érkező csupa ismeretlen vendéggel is rengeteg jó hangulatú beszélgetés alakult ki, és tényleg jó volt látni, hogy bár volt, aki már rutinosan adta le a rendelését, de olyan is akadt, aki kellő nyitottsággal próbálkozott meg valami újjal. Mert hogy bizony egy igazi hiánypótló helyről van szó ebben a régióban és nem biztos, hogy mindenki számára egyértelműek ezek a fogások. Alapvetően a burrito és a quesadilla a két zászlóvivő, de havi specialitásokra és további újdonságokra is lehet számítani. Én speciel nagyon szívesen kipróbáltam volna egyik nagy kedvencemet, a chimichangát, amit én magam is nagy sikerrel készítettem sokáig a budapesti hostel teraszos eseményeimen, viszont most sajnos nem készült vele Gyuri. Na sebaj, majd legközelebb!

A már előbb említett két ételcsoporton belül mindkét esetben 4 opció közül lehet választani: csirkés, chili con carne (marha), csabai kolbászhúsos (sertés) és vega. Elsőként egy kolbászos quesadillát kóstoltam meg. Persze most biztos sokan felhördülnek, hogy mi az hogy kolbászos, de itt kifejezetten a koncepció része, hogy bizony magyaros felhangok is felbukkannak itt-ott. Látszódik és érződik, hogy nem dogmatikus tételeket követtek az étlap kialakításánál és külön plusz pont jár a finom csavarokért, érdekességekért is. Na de visszatérve a választottamhoz, igazából sok újat nem lehet ebben a műfajban már alkotni, de itt mégis azt éreztem, hogy az ízvilág tekintetében sikerült némi egyediséget belevinni, miközben az összeállítás minden eleme nagyon magas színvonalon muzsikál. A tortilla lap tökéletesen meg lett pirítva, benne gyönyörűen olvadozik a rengeteg sajt, a kolbászhús ízre és állagra is párját ritkítja, a jalapeno pedig megadja azt a bizonyos pluszt. Kaliforniai paprika és kukorica is került még bele, a végére pedig azt a spéci füstölt paprikás tejfölt hagytam, amit külön is megkóstoltam egy kis tálkával a köretként kapott pár szem tortilla chips mellé. Egészen apró kis trükk, de mégis nagyot dob a tejfölön ez a kis csavar. A quesadilla pedig nem csak átkozottul finom, de bizony elég laktató is! 

Persze nem hagyhattam ki a burritót se, amiből a fűzeres- babos marharaguval operáló opciót választottam. Az igencsak méretes és egyébként nagyon profin feltekert tortilla lapba még mexikó rizs, sajt, kukorica, kaliforniai paprika, jalapeno, salsa, fűszeres tejföl és jégsaláta került, méghozzá igencsak bőkezűen adagolva. És bár a leírás alapján jól látható, hogy több ponton is megegyezik a kolbászhúsos összeállítással, ízvilágát tekintve mégis egy teljesen más, de ugyanolyan katarzis közeli ízélmény fogadott. Egyszerűen überbrutális ez az összeállítás! A marharagun már ízre is éreztem, majd a beszélgetés közben bizonyítást is nyert, hogy elég sok ponton megegyezik azzal, ahogy én is szoktam csinálni, így aztán a legnagyobb megelégedettség közepette falatoztam ezt az igencsak karakteres, erőteljes ízvilágú ínyencséget. Külön kiemelném, hogy egyébként alapból semmi sem csípős (a bele kerülő jalapeno paprikán kívül), viszont aki szereti az erős ételeket, annak öt különböző fajtájú és erősségű chili porral lehet felturbózni az ételét. Én most megelégedtem a habaneroval, mert azért szerettem volna, ha még érzem rendesen az ízeket és nem csak a könnyeimmel küzdök, miközben a food truck szélvédőjébe verem a fejem. Csak a felét bírtam megenni, a másik felét elcsomagoltattam és kaptam még útravalónak egy csirkés quesadillát is, csak hogy teljes legyen a kép.

Az 1400-1500 forintos árazás teljesen korrekt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem csak nagy adagokat kapunk, de bizony rendkívül minőségi alapanyagokból és a lehető legtöbb saját kezűleg előállított hozzávalóból készülnek ezek a finomságok. Külön ki kell emelnem a Szilvi keze munkáját dicsérő egészen elképesztő salsát, amihez foghatóhoz nem igazán volt még szerencsém. Tervben van egy belvárosi beülős/kiülős kis hely is, de hát ugye az most több szempontból is még a jövő zenéje, hogy mikor és hogyan tud majd megnyitni. Sok új étel ötlet már kifejezetten oda van kitalálva, szóval én nagyon drukkolok, hogy összejöjjön, mert ez tényleg egy olyan szuper kezdeményezés, amire valóban szükség volt és jelen esetben a lelkesedés mellé nagyon komoly produkció is társul. Nem vitás, új kedvencet avathattam! Hazaérve, ugyan egyáltalán nem voltam éhes, de muszáj volt a csirkés quesadillát is megkóstolnom és bizony nem volt benne hiba egy szál se. Köszönöm a fantasztikus gasztronómiai élményt, a szívvel-lélekkel mentalitás pedig számomra mindig különösen nagy plusz pont. Egészen biztos, hogy visszatérek még!