7 évvel ezelőtt ismerkedtem meg és azonnal nagy rajongója lettem a CHIMICHANGA névre hallgató tex-mex ételkülönlegességnek. Nem sokkal később pedig a REVOLUCIÓN kompozíciója kegyetlen magasra helyezte azt a bizonyos lécet és egyben követendő példaként szolgált számomra, amikor megalkottam a saját verziómat és nagy sikerrel készítettem el újra és újra a Csabi Konyhája események keretein belül. Időközben néha megkóstoltam különböző egységek műveit is de többségében közepes vagy inkább kifejezetten gyenge összeállításokhoz volt szerencsém. A Bazilika mellett található Chimichanga Centro - Bar&Kitchen névre keresztelt egységet hírből már ismertem, illetve ajánlották korábban, így aztán egy jóbarátommal közösen le is teszteltük a helyet.
A design mondhatni sokat ígért és az étlapot végiglapozva is elég egyértelmű az irányvonal (hamburger, taco, quesadilla, burrito, stb.), de hát konkrét céllal érkeztünk, így aztán nem is lehetett kérdéses, hogy a chimichanga lesz letesztelve. Két verzióban található az étlapon, RED és GREEN, utóbbi az erősebb és bab nélkül, előbbi a nem csípős és babbal. Ezt a bab mizériát mondjuk nem teljesen értem, de nem is ez a lényeg. Mindkettőt lehet csirkés vagy marhás verzióban kérni. Nálam a marhás RED lett a befutó, ami egy pofás tányéron érkezett meg asztalunkhoz nem sokkal később. A chimichanga félbevágva került a tányérra, kapott némi minimalista díszítést és két szószt. A tortilla lapba hivatalosan hús, sajt, zöldségek, fekete bab és mexikói rizs került, a feltekerést követően pedig ropogósra lett sütve. Mindez 5690 forintért +12% szervizdíj, tehát a vége bőven 6000 ft felett. A lokációra való tekintettel ezt még mondjuk talán el is tudnám fogadni, de a következőket már kevésbé: hol volt például a sajt? Csak mert sem ízvilágban sem vizuálisan nem mutatkozott meg. (Utólag jobban szemügyre véve az egyik képen sajtra utaló jeleket véltem felfedezni, elnézést.) A bab ropogott a fogam alatt. Nagyjából nulla fűszerezést kapott a töltelék és inkább mondanám száraz hatásúnak, mint szaftosnak. Mondjuk mitől is lett volna szaftos? Oké, ott vannak a szószok, nézzük! Az egyik tálkában sima (!) tejföl. Hát már elnézést, de ha már csak akár egy kicsit is autentikusak szeretnénk lenni, valami ízesítést igazán lehetett volna adni, főleg, hogy maga a chimichanga is íztelen! Mert ha a töltelék valami brutális fűszeres orgia lett volna, akkor még talán meg is értettem volna a natúr, frissítő tejfölt. A másik tálkában egy korrekt salsa szerű ügy volt. Ezek után gondolom senkinek sem meglepő, ha azt mondom, rettenetesen nagy csalódás volt az egész! Ha valaki itt ismerkedne a chimichanga egyébként fenséges világával, az sajnos egy nagyon nagy csalódással fogja indítani.
