Nagy tészta fanatikusként az utóbbi pár évben időről-időre elkalandoztam már az autentikus olasz tésztaételek világában és mindig rá kellett döbbennem, hogy mennyire jól tud működni az egyszerű de nagyszerű elv. Nos, ez ennél az ételnél hatványozottan is igaz, ennél egyszerűbben tényleg nem is tudom mit és hogyan lehetne alkotni.

Amíg fő a tészta, addig elkészítjük a szósz alapot, ami igazából annyit jelentett jelen esetben, hogy 100ml extra szűz olívaolajat összekevertem egy csipetnyi sóval, 11g egészen apróra kockázott fokhagymával és némi chilivel. Közben lereszeltem 125g sajtot is, ami hivatalosan pecorino, én ezt most egy 12 hónapig érlelt zsíros kemény sajttal (Dziugas) helyettesítettem és megint csak egészen apróra metéltem 15g friss petrezselymet. A tésztát én mondjuk sose főzöm teljesen készre/puhára, most különösen érdemes erre ügyelni, a leszűrés előtt pedig egy merőkanállal érdemes félretenni a főzővízből is. A tésztára öntöttem az olajos keveréket, egy alaposan átkeverést követően pedig a petrezselyem és a sajt is hozzáadásra került a főzővízzel együtt és egy jó alapos átforgatást követően el is készült ez a szuper finomság.

Tálalásnál én még frissen őrölt tarkaborssal is megkoronáztam, de ízlés szerint akár további chilivel vagy petrezselyemmel is lehet még tuningolni a végeredményt. Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni a dolgot, akkor ez egy igazán olaszos sajtos tészta, annak viszont tényleg kegyetlen jó! Elég sok receptet átnyálaztam a főzés előtt és hát ez is tipikusan egy olyan étel, hogy ahány ház, annyi szokás. Van, ahol sajt helyett pirított zsemlemorzsával szórják meg a tésztát, van olyan verzió, hogy paradicsommal készítik és olyat is találtam, ahol szardellát is adnak még a tésztához.