Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt nagyot fordult velem a világ. Amikor keresztlányom kérésére beleástam magam a brownie készítés rejtelmeibe, egy mindaddig finoman szóval se kedvelt desszertet igencsak megszerettem. Sőt mi több, a receptemet pedig sikerült tökélyre fejlesztenem, amit ráadásul szokásommal ellentétben azóta többször is sikerrel készítettem el újra. Csupán idő kérdése volt, hogy mikor fejlesztem tovább az alapreceptet, amit első körben csupán mogyoróvajjal dúsítottam, a végeredmény pedig ezúttal is önmagáért beszél. 

Egy nagyobb tálban felvertem 2 tojást, amit aztán habosra kevertem a cukorral. Hozzáöntöttem az olvasztott csokit és a vajat is és egyneműre kevertem, majd ugyanez történt a pépesített banánnal és a mogyoróvajjal is. Egy másik tálban kimértem és alaposan összekevertem a lisztet a sütőporral, sóval és kakaóporral, végül a két tál tartalmát néhány határozott mozdulattal összeforgattam. Ügyeljünk rá, hogy semmiképp se dolgozzuk túl a matériát! Sütőpapírral kibélelt kis jénai edénybe (20x15cm) öntöttem a masszát és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam, 25 perc alatt készre sütöttem. A felszeleteléssel mindenképp várjuk meg, míg teljesen kihűl!

Mit is mondhatnék... Egyrészt gyönyörű lett a végeredmény, másrészt pedig ízre és állagra is valami egészen elképesztő ez a brownie! A mogyoróvajnak köszönhetően persze van némi tapadós érzete a süteménynek, de hát ez ezzel jár, illetve egyáltalán nem vészes. Én imádom!