Tavaly nyáron kattantam rá a cobbler készítés tudományára, előbb egy tésztahangsúlyos almás, majd egy eléggé eltérő, kissé tésztaszegényebb szamócás verziót is készítettem, ami már inkább egy crumble volt. Eljött az ideje a folytatásnak, amihez pont kapóra jött egy recept, amibe belefutottam, amit aztán lényegében szinte változtatás nélkül készítettem el, annyira szimpatikusnak tűnt már első olvasatra is, illetve nem sokban tért el a legutóbbi művemtől.

A rakott zöldbab nagyon nagy, gyerekkori kedvencem. A tésztás, darált húsos verzió, amit persze már én is elkészítettem korábban. De csináltam már rizses, kolbászos verziót is, illetve legutóbb egy eléggé ütős kapros-juhtúrós változatot is. Most azt találtam ki, hogy csirkemellel fogok dolgozni és a kedvenc, eredeti tésztás verzió receptjéből indulok ki az alap tekintetében.

A Don Pepe augusztusi ajánlatai különösebben nem hoztak lázba, az újdonságok közül a szóban forgó lazacos pizzalepény keltette fel talán a leginkább az érdeklődésemet, bár volt bennem némi félsz, hogy mennyire fog jól működni az összeállítás a valóságban. Szokás szerint a békásmegyeri étteremből rendeltem.

Milánói villámlátogatásom egyik nagy kedvence a Navigli negyed volt, ahol az elbűvölő csatornaparton számos bár és étkezési lehetőség közül válogathatunk. Ugyan eredetileg nem volt betervezve, hogy a legtöbb helyet itt tesztelem le, összességében egyáltalán nem bántam, hogy végül így lett. Jó szokásom szerint rendkívül alaposan felkészültem az út előtt a látnivalókból és a tesztelésre érdemes helyekből. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a legtöbb helyen elég komoly szieszta idő van, ami a legtöbb esetben azt jelentette, hogy 14:00 és 18:00/19:00 között konkrétan a legtöbb hely zárva. Na ennek szöges ellentéte a The Walrus Pub, ami reggel 6:30-tól hajnali 02:00-ig várja a vendégeket. Egy rendkívül szimpatikus kocsma ez, jó kis kiülős résszel és egy rendkívül barátságos és segítőkész csapos fiatalemberrel. A kínálatban több kraft sör is helyet kapott, amiket nagy örömmel és megelégedettséggel kóstolgattam. Különböző szendvics opciók és rágcsák közül is válogathatunk, de mivel a szomszédos pizzéria nyitását vártam itt, így ezúttal csak a finom söröket kóstolgattam. Egy határozottan ajánlott hely, ahol elég sokszínű helyi söröket lehet kóstolni az ipától kezdve a füstös grodziskien kerezstül a belga triple stíluson keresztül tényleg minden van itt. Egy pohár sör 5€ volt, egyébként nagy általánosságban ezzel az árazással találkoztam kraft sörök terén mindenhol.

Számtalan verzióban készítettem már lecsót az évek során, ezekből pedig két évvel ezelőtt össze is állítottam egy öt kedvenc receptből álló összefoglaló cikket. Most, hogy épp teljes cukkini mániában vagyok, adta magát a dolog, hogy egy olyan lecsót készítsek, amiben a cukkini a főszereplő!