Nem is olyan régen már készítettem egy elég menő almás cobblert, a folytatás csak idő kérdése volt. Már annak idején is elég sokféle receptet találtam, amiből aztán megalkottam a saját verziómat, most pedig semmiképp se szerettem volna még egyszer ugyanazt az utat járni. Ezúttal egy teljesen más metódussal alkottam meg a tészta feltétet, a végeredmény pedig egy igazán gyümölcsközpontú finomság lett.

Kezdésként kicsumáztam a megmosott szamóca szemeket és félbevágtam. Megszórtam 100g cukorral és alaposan átforgattam, majd félretettem. A következő lépésként elkészítettem egy egyfajta morzsasüti alapot, amihez előbb összekevertem a száraz alapanyagokat (cukor, liszt, só, vanillin cukor) majd elkevertem a felvert tojással is. Jó alaposan, addig keverjük amíg egy morzsalékos állagot nem kapunk. Egy kiolajozott tepsibe (24x28cm) borítottam és elegyengettem a szamócát, majd rászórtam a morzsás alapot. Végül meglocsoltam az olvasztott vajjal is és 190 fokra előmelegített sütőbe (légkeverés nélkül) toltam 40 percre.

Miután elkészült egy kicsit még vártam, hogy hűljön, majd kezdődhetett a falatozás! Ezúttal az előző recepthez képest egy jóval tésztaszegényebb végeredmény született, viszont itt le is lövöm a poént, miszerint nekem másnap, hűtőhidegen sokkal jobban ízlett. Ugyanúgy megmaradt a felső régió ropogóssága, viszont valahogy jobban összeállt az egész a már-már lekvár állagúra sült szamócával. Egy igazi mennyei finomság ez, amihez nagyon jól passzol a vanília jégkrém.