A pacal iránti rajongásom már nem hiszem, hogy újdonság lenne a blog követőinek. Nagy kedvenceim lettek az utóbbi időben a különböző spanyol variánsok de az év elején Nápolyban tett kirándulásom során is egy egészen fantasztikus pacal trióhoz volt szerencsém. Ekkor kóstoltam a Trippa con patate alla napoletana névre hallgató finomságot, amit legegyszerűbben ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a paprikás krumplival együtt főzték volna meg a pacalt. Több se kellett nekem, hamar elhatároztam, hogy ezt bizony nekem is el kell készítenem! Ezúttal az eredeti receptnek nem néztem után, inkább egy teljesen a saját ízlésemnek megfelelő verziót készítettem.

Szűnni nem akaró medvehagyma rajongásomat ebben a szezonban eddig egy továbbfejlesztett kőrözött és egy spéci majonéz formájában éltem ki újdonságok terén, de természetesen nem maradhatott ki egy izgalmas főfogás sem a sorból. A brassóit nagyon szeretem és korábban már elkészítettem a saját verziómat, amit a mostani recepthez is alkalmaztam némi változtatással.

A blog olvasói már jól tudják, hogy elég rendesen bele vagyok bolondulva Spanyolországba, így aztán eléggé előkelő helyen van azon a bizonyos listán, amikor azon gondolkodom, hogy éppen merrefelé vegyem az irányt. Mivel januárban egy saját koncert keretein belül sikerült 3 csodás napot eltöltenem Santiago de Compostela bájos kis városában, így aztán mondhatni sorsszerű volt, hogy Galicia után a szomszédos, egész pontosan 2 tartománnyal jobbra található Baszkföldön is tegyek egy látogatást. Jó szokásom szerint komoly kutatómunka előzte meg az utat és egy a kötelező látnivalókkal és a különböző helyi finomságokkal teli vaskos listával érkeztem meg Bilbao repterére.

Bilbaói burgerezéseim elég kalandosra sikeredtek és ahogy az első alkalommal, úgy másodjára se sikerült az előzetesen kiszemelt helyet letesztelnem. Ezúttal hiába mentem nyitásra, esélyem se volt asztalt kapni az órákkal előre teljes teltház miatt. Ismét egy korábban már kinézett alternatív hely, ezúttal a Take a Buey lett a befutó, ahova belépve kicsit azért egyfajta budapesti NégyesHatos Söröző hangulat lett úrrá rajtam, a legszörnyűbb Radio1 zenékkel, ami már csak azért is fura volt, mert honlap alapján én azt gondoltam volna, hogy ez egy hardcore burgerező, de igazából egy kocsma is, reggeliző is, burgeres is egyben. Azért így is bíztam benne, hogy egy szuper élménnyel fogok gazdagodni!

Nagy kedvencem a kőrözött, 4 évvel ezelőtt született is egy jó kis kőrözöttes burger, azon viszont én magam is meglepődtem jelen cikk írása közben, hogy a blogra sose került fel az eredeti receptem. Mivel hatalmas medvehagyma rajongó is vagyok, a turnéról hazaérve már alig vártam, hogy bevásároljak néhány csokorral és valami finomságot készítsek belőle. Elsőként a kőrözöttel házasítottam össze, a végeredmény pedig nem túl meglepő módon egész egyszerűen zseniális lett!