Idén még nem is burgereztem a Don Pepénél, a legutóbbi burger mustra tavaly decemberben történt, mondjuk az pont egy brutálisan jól sikerült összeállítás volt, így aztán jelen esetben is bizakodva vártam, hogy elkápráztasson a Marcello névre keresztelt augusztusi extra burger. (2590.-)
Egy burgerezést és egy autentikus arab ebédet követően a végén csak felkerült az a bizonyos korona a dubaji gasztro kalandozásaim sorára. Kezdettől fogva "riogattak" minket vendéglátóink, hogy elvisznek majd egy nagyon menő seafood kajáldába, de legmerészebb álmaimban se gondoltam volna, hogy ekkora élményben lesz részem, részünk!
Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, illetve abban az életre szóló élményben volt részem, hogy zenekarommal (EKTOMORF) Dubaj városában léptünk fel, egész pontosan a Bur Dubai névre hallgató követségi negyedben található Holiday Inn hotel tetőteraszi klubjában. Mivel a koncert előtti órákban már nem nagyon tanácsos és nem is szoktunk enni, így néhány órával a buli után már igencsak farkaséhesek voltunk. Ekkor került elő a semmiből legnagyobb örömünkre egy jópofa étlap, amiről egyöntetűen tettük le voksunkat egy jó kis hamburger mellett!
A múltkori chilis-tökös lecsón felbuzdulva gondoltam tovább feszítem a műfaj adta amúgyis elég tág kereteket. Mindenképp valami egészen elképesztőt, nem megszokottat akartam főzni, és néhány apró fordulatnak köszönhetően eme célkitűzést maximálisan sikerült teljesíteni. Az alábbi recepthez némi nyitottság és extrém ízek iránti vonzalom mindenképp szükségeltetik.
