Egy burgerezést és egy autentikus arab ebédet követően a végén csak felkerült az a bizonyos korona a dubaji gasztro kalandozásaim sorára. Kezdettől fogva "riogattak" minket vendéglátóink, hogy elvisznek majd egy nagyon menő seafood kajáldába, de legmerészebb álmaimban se gondoltam volna, hogy ekkora élményben lesz részem, részünk!

A Dampa Seafood Grill Dubaj belvárosában található és közeledve a helyhez kezdett eluralkodni rajtam az extázis, hiszen a kinti asztaloknál, amit láttam, arra nem voltam felkészülve. Tengeri herkentyűk sokasága kiborítva az asztalokra, a vendégek pedig kézzel-lábbal falatoztak, jól láthatóan a lehető legnagyobb megelégedettség közepette. Nem túl meglepő módon szombat este teljes teltház volt, de szerencsénkre pont felszabadult egy asztal bent, ahol gyorsan helyet is foglaltunk. Érkeztek a friss zsírpapírok az asztalunkra és közben le is lett adva a rendelés egy spéci mix őrületre, ami Dump @ Seafeast névre hallgatott és 145AED, azaz kb. 11300 forintot kóstált, amit amúgy ha leosztunk 3 főre, nem is olyan rossz ár. Garnéla, rák és kagyló triója mellett kukorica és rengeteg rizs alkotta a 2-3 főre kalibrált menüt, amihez még egy 2 literes koktél is járt. Legtöbben a Blue Jobs névre keresztelt ananász alapú curacao mellett döntöttünk, ami kiváló választásnak bizonyult, bár a brutális édessége miatt elég komoly kihívást jelentett az elfogyasztása.

A várakozás közben szemrevételeztem a rendkívül pofás belső kialakítást és rögtön több helyen is észrevettem a kiírást, hogy 2017-ben, a TimeOut listáján a TOP 10 seafood éttermek közé került a Dampa. Sajnos arról lemaradtam, hogy végül milyen ízesítéssel lett kérve az étel, de én a cajunra tippelnék, mivel igencsak egzotikus és kellemes fűszeresség jellemezte az összképet. A brutálisan jól kinéző és nyálcsorgató illatfelhővel érkező tenger gyümölcsei grill mixet ízlésesen kiborították elénk az asztalra, majd érkezett a rizs is hozzá. A sűrű fűszeres szaft a rizzsel elkeverve páratlan ízélményt okozott és tökéletes köretnek bizonyult a kukoricával együtt. Mondjuk ez a kaja nem épp az éhes ember barátja, mivel a zacskókesztyűkben nem volt túl egyszerű kioperálni a falatokat a rák páncéljából, ahogy a garnéla megpucolása se ment mindenkinek egyforma sikerrel. A legegyszerűbb falatnak a kagyló bizonyult, nekem ez is maradt a kedvencem. A garnéla mondjuk örök favorit, a rákolló feltörése már komolyabb kihívásnak bizonyult, de természetesen tisztességgel elpusztítottunk mindent az asztalról. Végül érkezett még egy tálban egy újabb rákfajta némi fokhagymás majóval, ez annyira nem nyerte el a tetszésünket, de persze azért rossznak semmiképp se mondanám.

Összességében elmondható, hogy borzasztó magas minőségű ételeket ettünk egy kisssé szokatlan módon evőeszköz nélkül, ami adott nem kevés extrát az élményhez. Nem csak a tengeri herkentyűk, de a köret is mennyiségre és minőségre is hibátlan volt, a két liter alkoholmentes koktélokról nem is beszélve. Az pedig szinte már természetes, hogy a kiszolgáló személyzet is csupa jó kedélyű, segítőkész, kedves emberből állt. Szeretem, ha az evés nem csak puszta táplálkozás, hanem igazi élménnyé tudja kinőni magát, amihez ennél a helynél keresve se találhatnánk tökéletesebb példát.