Ahogy azt már az előző, burger mustra cikkben is írtam, nemrég Dubajban játszottunk zenekarommal és szerencsére volt egy teljes napunk turistáskodni ami persze még így is édeskevésnek bizonyult, de a semminél azért határozottan több, haha. Igazság szerint a szervezőpáros kalauzolt minket többnyire ottlétünk során, így az ő határozott javaslatukra tértünk be a Camelo Restaurant & Cafe helyre, mint autentikus arab étterembe.
Magát a helyet én mondjuk nem teljesen így képzeltem előzetesen, valahogy jobban beéreztem volna valami töröküléses, kisebb beltérrel operáló helyet, de ez legyen a legnagyobb baj azt hiszem. A vendéglátás végig abszolút csillagos ötösre vizsgázott, a személyzet részéről a kedvesség és pozitív kisugárzás is párját ritkította. A menüt vendéglátóink már előre kitalálták, így a választással nem kellett bajlódnunk, csak izgatottan várnunk kellett, hogy mi lesz a következő gasztro sokk. Kezdésként egy baromi dögös mentás limonádéval oltottuk szomjunkat, illetve lehűtöttük magunkat, míg megérkeztek a lencselevesek kis tányérokban.
A leves abszolút hibátlan kezdésnek bizonyult, bár az én/mi ízlésünknek kicsit talán fűszerszegény, naturálisabb ízvilágú, de egyébként tök rendben volt. Igazából a mellé kapott kosárnyi vékony lepénykenyér rakás és a végtelen mennyiségű hummusz emelte egy teljesen új szintre az élményt. Én eleve nagy hummusz fan vagyok és magabiztosan állíthatom, ilyen finomat még életemben nem ettem. Ezen kívül kaptunk még egy tálkában egy nagyon menő zöldség mixet paradicsommal, uborkával, paprikával, retekkel és egy leheletnyi ecetes löttyintéssel. Lényegében már az első fogással jól is laktunk, haha.
Pedig még csak most jött a java! Egy hatalmas grill mix tál érkezett, amihez hasonlót a hazai kebab/gyros helyekénél is lehet találni, én eddig a Gyradikonál ettem ilyen hústálat korábban. Ennél a fogásnál megint csak elmondható, hogy ilyen finomat ebben a műfajban nem ettem még. Mindegyik hús nagyon finom és tökéletesen puha, omlós volt, a külön plusz pont tőlem a fűszeres lepényért jár, amit konkrétan nem lehetett abbahagyni. Hummusz itt is érkezett több tállal is, én pedig gyermeki lelkesedéssel tunkoltam, amíg a józan eszem ki nem adta a vészjelzést, hogy elég lesz már édes fiam! Az egyetlen mínusz pontot viszont ki kell adnom a teljesen gagyi fagyós sültkrumpliért sajnos.
Totális kajakóma! Brutális íztúltengés lett a lakoma vége, de itt még mindig nem volt vége. Gondoltam kipróbálom a török kávét is, és hát milyen jól tettem! Igazából nem tartom magam nagy ínyencnek a műfajban de ettől azért rendesen mattot kaptam. Brutálisan finom és ütős is volt, ami után a desszertnek szánt gyümölcskehely már igazi túlkapásnak számított, de legyűrtem becsülettel. Le volt öntve valami édeskés, szirupos cuccal is, ami nélkül mondjuk meglettem volna, de kábé egyedüliként elpusztítottam ezt is, majd teljes katatóniában vártam, hogy kicsit magamhoz térjek, haha.